Múzeumi Közlemények 1972 (Budapest, 1972)
1972 / 2-3. szám
először a szépia-barna színnel festett empire-jellegű címke díszítést, melyet később többen is utánoztak. + + + Híres kerámiatelep működött a pozsony megyei S t o m f á n (Stupava), körülbelül 1786 és 1845 között, habán telepesektől származó fajanszmüvesekkel. Stomfa környékén jóminőségű agvag- lelőhelyek voltak és ez nagyban fellendítette a termelést. Stílusban igyekeztek Holicshoz igazodni, de a mintaképeket egyszerűbb formában, népiesebb szinten reprodukálták. Egy tojásdad alakú szélesszájú fehér fajansz patikaedényük a későbbi EXTR. DAU. CI. CRET felirattal az egri jezsuita patikából származik. Ögy látszik, a jezsuiták a holicsi edényeket később Stomfán pótolták. Hasonló feliratot fedezhetünk fel két másik patikaedényen is, amelyek azonban egyszerűbb fazekasmunkák, ólommázas cserépedények. Feltehető, hogy helybéli fazekasok, akik a stomfai fajansz feliratát készítették, egyúttal saját edényeikből is szállítottak a patika számára. + + + A XVIII, század második felében vagy utolsó harmadában számos kisebb fajanszmanufaktúra létesült Magyarország különböző - főleg északi - területein (Szobotist, Modor, Pon- g y e 1 o k). Ezek részben a megszűnt habán telepek helyén vagy közelében keletkeztek. Az itt készült edényeken érződik a nagyobb manufaktúrák formai, díszítésbeli és technológiai hatása. Az edények közönséges agyagból készültek, ónmázzal vonták be őket. Mázuk azonban sokszor nem tökéletes, repedezéses, felhólyagzott, szürkés színű, ez nyilván a fejletlenebb technikával való működés eredménye. Nem sikerült még megfejteni annak az erdélyi fajansz-edénynek a pontos keletkezési helyét,mely az 1784-es alapítású t o r d a i Aranyszarvas patikából került elő. A különleges, plasztikus díszítés fő ábrázolása a kettévágott gránátalma, felette kereszttel} az irgalmasrend szimbóluma. Feltehető, hogy az edény 153
