Múzeumi Közlemények 1972 (Budapest, 1972)
1972 / 2-3. szám
alapján nemcsak hirdetjük, hanem hisszük is, hogy nézőpontunk akaratlagos ugyan, de csak annyiban ás azáltal, hogy legfejlettebben tudományos szemléletünk követelményeit törekszik megvalósítani. Amikor is nem "propagandát", hanem a marxista történettudomány keretében fejlődő muzeológiát művelünk, esetleg annak tudatában is, hogy korunkban már propagandának is e tudományos színvonal a legjobb. Ez viszont az új-legújabbkori történeti kiállítások rendezésénél lelkiismeretes tudományos előkészítést igényel - beleértve a műtárgygyarapítás tevékenységét is -, úgyszintén a legfejlettebb rendezési elvek és módszerek alkalmazását, ami csak bőséges és megfelelő műtárgyállomány alapján lehetséges. E két követelmény gyümölcsöző kölcsönhatása nemcsak azért nélkülözhetetlen, mert feltételezi és kiegészíti egymást,hanem kort jelző volta miatt is: stílusjellege végett. Vajon mi is jellemezhetné jobban az új-legújabbkori történeti kiállítást a múzeumban, mint egy újkori rendezési stílus?Pedig most e kiállítások minősége hatványozottan igényelt; nem utolsó sorban azért, mert tekintélyük a korábbi hiányosságok miatt még ma sem teljesen csorbítatlan. + + + Két nagy kiállítás foglalkoztat írás közben. A Magyar Munkás- mozgalmi Múzeum már vitára bocsátotta három év múlva nyíló kiállítása terveit, a Budapesti Történeti Múzeum három évet biztosított a fővárosi centenáris kiállítás forgatókönyvének tervezésére, kimunkálására. Már pusztán a hosszú előkészületi idő ténye felbecsülhetetlenül pozitív jelentőségű, különösen ha figyelembe vesszük, hogy a MMM kiállításainak példája az egész országban hat. A nagy érdeklődéssel kísért és kibontakozást ígérő kiállítási munka tanulságai elkészültéig még váratnak magiikra, s addig csak a korábbi kiállítási tapasztalatból merítve, mutathatunk rá néhány mellőzést kiérdemelt rendezési végletességre, melyek eddig az új- és főleg a legújabbkori kiállítások hatékonyságának kerékkötői voltak. 139
