Múzeumi Közlemények 1972 (Budapest, 1972)
1972 / 2-3. szám
Egy ma is élő idős hölgy gonddal megőrzött ruhatára, amely ugyancsak Garai Tibor gyűjtése, igazolja azt a feltevést, amely szerint a munkásság, a kispolgárság, kisiparosság öltözködése nem választható szét. Az eladó édesapja aranyműves volt, ő maga pedig először varrónőként, később ipariskolában szakrajzot tanítva dolgozott. így származása és saját munkássága alapján az iparos réteghez sorolható. (Az alacsonyabb jövedelem tényét már önmagában bizonyítja az, hogy dolgoznia kellett, hiszen a jómódú iparosleányok csak a háztartásban tevékenykedtek.) A megvett ruhák többsége első világháború utáni, de köztük néhány régebbi darab is akadt. így pl. az előzőkben tárgyalt típusú egy jóminőségű apró fehérpöttyös fekete klottruha (Lsz: 69.103. 1-2. TX. 22.1-2.), amely valószínűleg az eladó édesanyjáé volt. Szoknyája lefelé bővülő, részekből szabott, derékban húzott, felsőrésze kabátformájú, keskeny állógallérja fehérrel bélelt, elől a kihajtó derékig lenyúló, rávarrt gépicsipkefodorral díszített; az 1900-as években készülhetett. Mindennapi használatra szánták a kék-fehér négyszögmintás kartonkötényt (Lsz: 69.116, TX.47.) és egy kék-fehér aprópöttyös ívelt négyzetes mintájú kartonszoknyát (Lsz: 69.377, TX.43»), amely három részből szabott és derékban húzott. Az előzőekben tárgyalt fekete szoknyákat egészíti ki még egy fekete, hat részből szabott szoknya, melynek alján két rakott fodor van. Idetartozik még egy 1910-15 közötti klott fekete ruhaderék(Lsz: 69.106, Tí.43)f amely lefelé bővülő szabású, háta hajtásokkal bővített, hosszú ujja gépi csipkefodorral díszített, buggyos. Valószínűleg az eladó ruhája volt egy fehér alapon keskeny fekete csíkos, részekből szabott, lefelé bővülő pamutszoknya is (Lsz: 69.108, TX.327.). Valamennyi ismertetett ruha származhatna munkástulajdonostól is; anyaguk és fazonúk megegyező az előzőekben ismertetett ruhákéval. A muzeológus számára további problémát jelent az a körülmény, hogy míg a munkásságot és a kispolgárságot, kisiparosságot nehezen lehet szétválasztani, addig magának a munkásrétegnek több részét lehet megkülönböztetni a külföldről betelepülő mesterek136
