Múzeumi Közlemények 1972 (Budapest, 1972)
1972 / 2-3. szám
hogy jó észrevételeit nem bontotta tovább, nem lépte túl városa, megyéje határait,nem vizsgálta témáját országos viszonylatban is. Azt azonban már nem vette észre - mivel mindig csak forrásanyagnak használta cikkeit -, hogy ezek a szétszórtan megjelenő kisebb-nagyobb írások a teljesség igényét hordják magukban, a vizsgált területnek időben, térben és témában kitűnően illeszkedő és végiggondolt feldolgozásai, amelyeknek egymással vannak kapcsolataik, s nem csak belekapások a néprajzba, történelembe, régészetbe, s hogy tulajdonképpen csak a mostoha körülmények számos gondja akadályozta meg a mozaik-részek ösz- szeillesztését: összefoglaló művek megírását. Vidéki múzeumainknak ma sincs módjuk arra, hogy hasonló alapokon és szemlélettel dolgozó munkatársaik elvi megnyilvánulásait is külön-külön kiadhassák, s ezzel már az induláskor felhívják a figyelmet arra, hogy a legújabbkori, néprajzi, irodalmi stb. tárgyú cikkeik között kapcsolat van: azok mind egy koncepció részei a különböző tudományágak területéről hozott bizonyítékokkal. Az építkezés-kutató pl., aki országosan szemléli egy vidéki néprajzos ilyen témájú cikkét, s várja a folytatást, nem érti, hogy ez a jószemű ember miért ír ezután a népi társadalomról,majd a kékfestőkről, sőt az újkori történet kérdéseiről, s miért nem viszi végig a megpendített gondolatot. Nem is értheti, mert egy lehatárolt szűk téma szemszögéből nézve ez nem is fejthető meg. Másfelől a szakmuzeológuson a vidéki kolléga kéri számon az általa eszménynek tekintett teljességet, komplex látás-igényt, s nem érti: hogyan lehet egy életet a két-három témával foglalkozás jegyében eltölteni, legyen az a téma országos vagy akár nemzetközi összefüggésekbe ágyazott. A félreértés így kölcsönös. A munkahelyek adottságai nem azonosak, innen a szemlélet különbözősége. Nyilvánvaló pedig, hogy mind a fővárosi, mind a vidéki muzeológus a tudomány fontos őrhelyén áll, s hogy.munkásságuk - éppen különböző irányultságuknál fogva - előnyösen kiegészíti egymást. 4) A vidéki múzeumok sajátos kulturális központok; e minőségük100