Múzeumi Közlemények 1972 (Budapest, 1972)
1972 / 2-3. szám
Az előbbi felismerésből következett az a szándékunk is, hogy a kiállítást egyszerű, tárgyias stílusban és eszközökkel, minél kevesebb és semmiképp sem hivalkodó installációval, dekorációval, más szóval: a néző figyelmét az író világától elterelő kiállítási "metanyelv" túlzott alkalmazása nélkül kívánjuk felépíteni, ami azonban természetesen nem az anyag természetéből kínálkozó kiemelések mellőzését akarja jelenteni. Minden más elképzelhető megoldása nem kívánatos stílushatásokat keltene. Ha pl. a kor uralkodó stílusirányaihoz alkalmazkodnánk (egyes irodalmi kiállítások esetében ez is célra vezető), akkor leginkább a biedermeieres-klasszicizáló elemekből, vagy a romantikus interieur-stílusból, vagy pedig valamilyen népi-félnépi, rusztikus jellegű stílushatásból indulhatnánk ki. Petőfi életét kétségtelenül akár az egyik, akár a másik vagy a harmadik kategóriába tartozó bútorok, ruhák és egyéb használati tárgyak serege vette körül s ezekből kiállításunk jónéhány jellemző darabot felvillant majd. De még talán a leginkább kínálkozó népies-rusztikus stílushatásokra felépített installáció-sorozat is Petőfi világának csak egyik, később meghaladott állomását terjesztené ki az egész Petőfire. Egy "neorornantikus" installáció viszont, bár tartalmi érveket is felsorakoztathatnánk mellette, már csak azért sem jöhet számításba, mert esztétikai szempontból a romantikának épp az iparművészeti vonatkozásai a legproblematikusabbak, s annak a plebejusi-forradalmi romantikának pedig, amit Petőfi még romantikus megnyilatkozásaiban is képviselt, a dolog természete szerint alig van a kiállításunk installációja számára alkalmazható stílus-vetülete. E lehetőség mellőzéséhez különben nagy mértékben hozzájárult az is, hogy Petőfi halála után számos festmény, metszet,illusztráció épp egy giccses pszeudo-romantika jegyében készült, s a maga eszközeivel nem kis mértékben járult hozzá Petőfi meghamisításához. Az ilyen természetű anyagból legfeljebb néhány elrettentő példát állítunk ki. Bizonyára még kevésbé kell megindokolnunk az önmagukban egyébként artisztikus megoldásokat is kínáló, a biedermeier-szerű megoldások lehetőségének elvetését, hiszen Petőfit (bár a szak79
