Múzeumi Közlemények 1972 (Budapest, 1972)
1972 / 2-3. szám
nál; ezek bizonyos fokig csak akkor mellőzhetők, ha a kiállításról részletes, mindezekre kiterjedő vezető készül. + + + Radisics három és fél évtizedes (1881-1916) tevékenysége különböző korszakokat hidal át. A XIX. század vége, a XX. század eleje a múzeum fellendülésének ideje. Tevékenységének gerince, életének főműve az Iparművészeti Múzeum új otthonának létesítése és a kezdet csíráiból való naggyá fejlesztése volt. Agi- tációjának eredményeképp Csáky Albin gróf, kultuszminiszter 1890-ben elhatározta, hogy a múzeumnak új épületet emel és a törvényhozás erre a célra 1,264.455 forintot szavazott meg. Az építést Lechner Ödön művészi tervei alapján Pártos Gyula építész vezette és az ünnepélyes zárókőletétel 1896 . október 25- én volt a király jelenlétében. A múzeum és igazgatója tevékeny szerepet játszik az 1896-os milleniumi és az 1900-as párizsi világkiállítás rendezésében. Ugyancsak kiemelkedő szerephez jut az 1902-i turini, 1905-i velencei, az 1906-i milánói kiállítás rendezésében. Ezek darabjaiból mindig jut a múzeum gyűjteményeinek. A világháború kitörése, az ellátmányok elapadása fokozatosan nehezíti a múzeum helyzetét. De éppen a tornyosuló nehézségek, a múzeum vásárlóképtelensége irányítja az erdélyi magángyűjtemények felé a múzeum érdeklődését. Layer Károly kap megbízást, hogy járja végig a nagyobb erdélyi magángyűjteményeket és tegyen javaslatot ezek anyagának megszerzésére. Layer útját a szükség is indokolta, hiszen a román betörés elpusztulással fenyegette az itt található értékes anyagot. Layer a mentőmunka közben értékes felméréseket is végzett, melyről megfelelő módon tájékoztatta a múzeum vezetőségét. Elsősorban neki tulajdonítható, hogy sikerült vétel révén 1917-ben Sigerus Emil nagyszebeni gyűjtő anyagát a múzeumnak megszereznie. A vásárlásra vonatkozó szerződést 1917. június 1-én írta alá az eladó és a kincstárt képviselő Végh Gyula. A vételár 100.000 korona volt, s az egész gyűjtemény számszerint 826 darabból állt. Számos ki37
