Múzeumi Közlemények 1971 (Budapest, 1971)
1971 / 1. szám
I léptékkel ellátva tünteti fel a csontvázat és mellékleteit (9). 1857-ben Érdy a verebi sír helyét már a dűlőneveket, utat,kőkeresztet is feltüntető, léptékkel ellátott helyszínrajzoní átrázol ja (10). ID. MOGYORÓSSY JÁNOS nyug. uradalmi számtartónak az 1859. évi pusztaszenttenedeki leletet tejelentő írását szép vázlat1 teszi értékesetté: "a puszta azon része, ahol ... az említett lelet történt". Vázlatán a lelőhelyet (kutikgödör)s a környékén lévő jellemző tereptárgyakat látjuk. Mind ezen, mind az ugyancsak általa felfedezett gyulai lelőhely környékének "tér- rajz"-án megtaláljuk az égtájak tetűjelzését is I (ll). A PADOS által 1857-ten Csurgón feltárt egyik halomra rekonstrukciószerű alap- és keresztmetszeti rajz maradt ránk (12). A kiegyezés idején a lelőhelyek és a leletek bemérésére egyre inkátt súlyt helyeztek az ásatók,akik egyébként nagyrészt ö n- magukat régésszé képz ő,hazájuk múltja, annak egykori lakói és azok emlékei iránt érdeklődő művelt, lelkes és legtöbbször ellenszolgáltatás nélkül dolgozó tanárok,papok, orvosok, vagy más,az "intelligens osztályhoz tartozó egyének" (13) voltak. A felmérést általában maga az ásató, vagy e- gyik munkatársa végezte.Bár ez rendszerint nem volt mérnök, már 1867-től vannak adatok mérnökök közreműködésére is. Az Akadémia Archeológiái Bizottságánál 1867. II. 26-án "ZSIGMONDY GUSZTÁV mérnök úr részére 100 o.é.forintról nyugta állíttatik ki" (14). Néhány héttel előbb (I967. I. 31.) az Arch. Biz. ELLENBOGEN JÓZSEF pozsonyi rajztanárt "megkéri, hogy a bazini újonnan felásott régiségeket felmérje és leírja" (I5). 1868.X. 16-án KILLER FRIGYES németcsanádi lelkész kap levelet a Csanádi alaprajz ü- gyében (16). 1869. VII. 16-án Rómer "Abaújmegye alispánjának, Péchy Ferenc úrnak" tudomására hozza, hogy a szentistvánbaksai ásatásra őt küldték ki, mellé rendelve "Hampel József jogász u- rat, ki az ásatás alatt a felvételnél segíteni fog" (17). Az á- satást végül a későbbi régészetünk egyik legnagyobb alakjává e- melkedő, akkor húszéves joghallgató, HAMPEL JÓZSEF fejezte be, a felmérést viszont MESTER ANTAL szántói mérnök végezte (18). Mester volt valószínűleg az első magyar földmérő, aki régészeti ásatásokat mért. Névaláírását (Mester Antal 2. oszt. mérnök) V4
