Múzeumi Közlemények 1971 (Budapest, 1971)

1971 / 1. szám

- Embertani Tára kutatásainak főiránya a történeti antropológia. Komplex kutatásokat végez letűnt társadalmi korok embertani sajátságainak feltárásában és a palaeo- demográfia vonalán.

A Természettudományi Múzeum mellett néhány vidéki városban is figyelemre méltó szakmai tevékenység folyik: Szegeden a Tisza- kutatás, Veszprémben a Bakony, Pécsett a Mecsek flórájának és falmájának kutatása, Szombathelyen ősnövénytani, Székesfehérváron embertani kutatás a feladata a múzeumok kislétszámú természettudományi egységeinek. Hangsúlyozni kell, hogy a vidéki múzeumokban a természettudományi munka - jelentősége ellenére - az elmúlt évtizedben indokolatlanul visszaszorult.

Bégészet. A magyar föld és népe anyagi kultúrájának, gazdasági és társadalmi fejlődésének régészeti módszerekkel való kutatása a XIX. század elejétől kezdődően a múzeumok feladata. A Magyar Nemzeti Múzeum kutatói vetették meg hazánkban a módszeres régészeti tudományos kutatás alapjait.

A felszabadulás után a múzeumi munkában a történelmi materialista szemlélet előtérbe állította a történeti összefüggések feltárását, a gazdasági és társadalomtörténeti kérdések kutatását. A szocialista építés időszakában új feladatként jelentkező országos méretű régészeti leletmentések ellátása az erősödő múzeumi hálózatra épült.

Mind a Nemzeti Múzeum, mind a tanácsi múzeumok dolgozói igen jelentős részt vállaltak a Magyar Tudományos Akadémia által szervezett, részben nemzetközi együttműködés keretében végzett régészeti kutatómunkában (Magyarország régészeti topográfiája, Bégészeti Kézikönyv, a különböző hazai összefoglaló corpusok stb.).

A múzeumi kutatómunka szerepe az egyes korszakok, ill, nagyjelentőségű témák kutatásaiban kiemelkedő, A palaeolit korszak kutatása 1945-től kezdődően kifejezetten múzeumi téma;

5