Múzeumi Közlemények 1971 (Budapest, 1971)

1971 / 2. szám

sének,amelyek ma is minden társadalmi mozgás empirikus bázisai. Minden hagyomány mélyén található legalább egy cseppnyi tapasz­talás útján nyert kulturális értékű ismeret, anyagi jellegű "emlék", mert minden hagyomány genetikailag a cselekvéssel, a természet megváltoztatásával, az anyag emberi formálásával, át­alakításával, végső fokon: anyagcseréjével függ össze. Minden kulturális alapmozgás jellemzője a teremtés, s szellemi vetüle- te: az ihlet. Ennek tudatos, majd folyamatos megismétlése: a termelés. Mindkét látszólag egyforma aktus (teremtés-termelés) a létezéshez újonnan is hasznosítható anyaggal együtt az új for­ma létrehozására látszólag feleslegessé vált anyagot is eredmé­nyez és tartalmaz. A teremtésnek, az emberi alkotásnak ez a fe­leslegesnek látszó anyaga a hagyomány, a létezésen felüli több­let; az idealista filozófiák szerint a szellem valamilyen mani- fesztuma. Ennek a megfoghatatlannak látszó hagyománynak bizonyos feltéte­lek bekövetkezte esetén újra, meg újra energiahordozó funkciója keletkezik a megújuló társadalmi értékrendszerhez alkalmazkodó, de a régi értékrendszeren alapuló formákban. Mivel a hagyomány alapja mindig az eredményesen végzett, folyton gazdagodó munka volt, a hagyomány megfoghatatlannak látszó anyagi jelenség. A hagyomány mozgásformáiról empirikusan, konkrétumaiban beszélhe­tünk. A tárgyak,amelyek a múlt emlékei, olyan anyagok, amelyek­nek társadalmi funkciója csupán a jelenkor történeti jelensége­inek segítségével tárható fel. Ez a tartalomfeltáró tevékenység a muzeologia tudományának legfőbb specifikuma. A muzeologia szempontjából a múzeumi tárgy olyan anyagi jelen­ség, amely egy adott történeti korszak technikai fejlettségének tényét őrzi. Ezzel szemben a hagyomány - különösen pedig a mun­káshagyomány - a jelen termelő tevékenységének is élő része, nemcsak a múlté. Marx szerint "a munkafolyamat közös sajátja az élet valamennyi társadalmi folyamatának" (Művei XXIII. 174); a munkáshagyomány tehát a társadalmi gyakorlat során a munkafo­lyamat állandóan megújuló eleme. Ezek után nyilvánvaló, hogy a munkáshagyományokat nemcsak a munkásosztály kialakulását előse­gítő absztrakt filozófiai anyagnak, vagy természeti mozgásnak lb

Next

/
Oldalképek
Tartalom