Múzeumi Közlemények 1970 (Budapest, 1970)

1970 / 1. szám

Igen alaposan és lelkiismeretesen tanulmányozta az ókor és a középkor építészeti és szobrászati alkotásait, vizsgálta a bennük rejlő szabályokat. Feltárta az egészben és annak részeiben lévő törvényszerűségeket, a köztük fennálló arányosságokat, s az ezekben kristályosodó harmóniát matematikai számsorral fejezte ki.így jutott el a negyvenes években hires modulor- jának megalkotásához, mely az építészeti és mechanikai méretarányok szabályainak mércéje.

A harmincas években kezdett foglalkozni a tökéletes múzeumépület kialakításával, s e kérdésben is teljesen uj utakon haladt. Tekintetbe vette a muzeum számára alkalmas tájat, a rendelkezésre álló területet, az időjárás jellemző tényezőit (napsugárzás, csapadék, széljárás, hőingadozás, stb.), az őrzési és biztonsági követelményeket, a bemutatás változatos esztétikai lehetőségeit,a természetes és mesterséges világítás lehetőségeit, továbbá a belső tér alakíthatóságát a változó igények szerint stb., egyszóval igyekezett megteremteni a dinamikus muzeum ideális tipusát. Elgondolásai teljesen eltérnek a hagyományos koncepciókra támaszkodó, de modem köntösbe öltöztetett tervektől, és a már felépült uj múzeumoktól. A muzeum funkcionális szerepének betöltésére az ókori kultusz-épitmények szerkezetét veszi mintául első kísérletei során. Valószinü, hogy a mezopotámiai zikkuratok és egyiptomi piramisok sugallták elképzelését.E hatás különösen az alaprajzi elrendezésben nyilvánul meg.

Múzeumi tervei közül a legérdekesebbnek látszóakat kívánom az alábbiakban ismertetni:

A Világmuzeum (Musée Mondial) terve

Kidolgozásához a 20-as évek végén kezdett, amikor a genfi Népszövetség-palota tervpályázatán első helyezést ért el. Az akkori körülmények között úgy látta, hogy Genfben fog kialakulni a világ politikai és adminisztratív központja, ezért a nemzetközi

4