Múzeumi Közlemények 1970 (Budapest, 1970)

1970 / 1. szám

A tokiói és az ahmedabadi muzeum alaprajzi elrendezésének leg­közelebbi analógiája az 1966-ban elkészült fine Arts Gallery épülete Montrealban (Kanada). A négyszög-spirális változatú mú­zeumnak ez az amerikai példája nemcsak alaprajzában, hanem négyhasábosan proporcionált, mégis egységes tömbjében is fel­ismerhető. A meglepő hasonlóságot az első emeleti szinten még fokozza a felületeket áttörő hatalmas üvegfal. Az egyik legújabb múzeumi létesítmény: a moszkvai Állami Képtár uj épületében találjuk összegezve a modem építészet kiforrott és a gyakorlatban bevált eredményeit, sőt még a LE CORHTSIER- féle elvek maradandó vonásait is, illetve azok javitott válto­zatát. A közelmúltban befejezett épületet SE7ERGYAJE7, YASZI1- JEVA, KRUGLOT, MIHAJLOVSZKAJA, SZUKOJAN és SZCSEGLOV tervezték az Állami Tretyakov Képtár tudományos munkatársainak.közreműkö­désével. Tervezése előtt a szakemberek olasz, francia, lengyel, angol és csehszlovák múzeumokat tanulmányoztak és sok ötletet merítettek az IOOM „Muzeum és építészet" cimü anyagából is. Csupán három - a számtalan változatból kiragadott - példára kí­vánom felhívni a figyelmet. A milánói üvegfal analógiája itt lenyűgöző méretekben valósul meg. A látogató a szomszédos park és a Moszkva folyó távlatát a belső térrel egybeolvadva szemlélheti. Az előcsarnok átmene­tet képez a külső tér távlata és a kiállítási termek zártsága között, az ellentétet mintegy feloldva. Kitűnő az épület szerkezetének megoldása, mely lehetővé teszi a változatos belső térrendezést, sőt a teljes átépítését is, ha erre később szükség lenne. Ez a vonás a dinamikus múzeumra jel­lemző! - A harmadik jó példa a mesterséges és a természetes vi­lágítás kiválóan sikerült rendszere. A berendezés úgy szabá­lyozza a felülről és a ferdén felülről jövő, természetes fény- özönt, hogy a tárgyra a maximum, a látogatóra pedig csak a mi­nimum esik belőle. + + + 19

Next

/
Oldalképek
Tartalom