Múzeumi Közlemények 1970 (Budapest, 1970)

1970 / 2. szám

amely ma is jól használható, de ma már a könyvtárakban is alig lehet megtalálni. Dr.Balogh Béla kezdeményezésére a szolnoki mú­zeum jelentette meg később Botor Imre: „Szolnok települési, né­pesedési és gazdasági viszonyai a XVIII, században” cimü müvét. Ezt a munkát a korabeli kritika nagy elismerésben részesitette. s gazdasági és egyéb megállapitásai ma is megállják helyüket. A felszabadulás után a szolnoki muzeu® ezt a kezdeményezését folytatva jelentette meg az 1848-49-es szabadságharc százéves évfordulójára ,.A szolnoki csata" cimü rotaprintes kiadványát, Kaposvári Gyula munkáját. Az ötvenes évek elején a megye történetének megismeréséhez igen kiterjedt régészeti gyűjtő- és feltáró munkát indítottunk az építkezések és földmunkák alkalmával felszínre került lelet­anyag megmentésére. Leletmentő ásatásaink Szolnok megye tudomá­nyos tekintetben nagyrészt fehér foltnak ismert területén szebbnél-szebb régészeti leleteket hoztak felszínre. Történeti kutatómunkánk arra irányult,hogy a szolnoki vár 1552-es harcai­val, a vár épitésével kapcsolatos anyagot tárjunk fel. 1954-ben „A szolnoki vár 400 éve" elmen már állandó jellegű kiállításra kerültek értékes hódoltság-kori leleteink Szolnokon a muzeum uj kiállitó termében. 1954_től a helytörténeti kutatómunkát gyüjtőpályázatok és mú­zeumi kiadványok segítségével is sikerült szervezettebbé tenni. Ekkor adtuk ki a Jászkunsági Füzetek sorozatban Betkowski Jenő: „Fahajók a Tiszán" cimü, a tiszai közlekedést és a tiszai hajóséletet részletesen bemutató tanulmányát is. Ugyancsak a Jászkunsági Füzetek sorozatban adtuk ki Dr.Győrffy Lajos: „Ada­tok az Alföld törökkori településtörténetéhez" cimü munkáját. Ez a forráskiadvány az Alföldön - közelebbről a megye Tiszától keletre e3Ő területein - az 1571-ben folyt török adóösszeirás részletes ismertetésével közreadta a településeken akkor élt lakósság névsorát is, amely lényegében a török pusztítás előtti helyzetet tükrözi. A helytörténettel foglalkozó pedagógusok a későbbi - a 18.-19. századi - összeírásokkal való egybevetés ré­25

Next

/
Oldalképek
Tartalom