Múzeumi Közlemények 1970 (Budapest, 1970)
1970 / 2. szám
portja. Az elmúlt negyedszázad tapasztalatai azt bizonyítják, hogy a tudományos kutatás szervezete és egy-egy osztály keretei gyakran nem estek egybe. Sokszor adódott úgy,hogy valamely osztály vezetője nem lehetett irányitó ja osztálya munkatársai tudományos munkájának, másszóval egy-egy osztály beosztottja tudományos munkája révén valamely másik osztály szervezetéhez kapcsolódott. A felszabadulás előtt a kisebbszámu tudományos munkatárs munkáját a számukhoz képest aránylag nagyobb számú kisegítő támogatta. Ez az arány a felszabadulás óta lényegesen megváltozott és, sajnos, kedvezőtlen irányban. Mig a tudományos munkatársak száma tetemesen megnőtt,nem fejlődött evvel arányosan a kisegítők állománya. Még rosszabb az arány, ha számításba vesszük a gyűjtemények növekedését is. Igaz, hogy rendelkezik Múzeumunk adminisztrativ munkatársakkal, restaurátorokkal, a gyűjteményekben azonban szám szerint is kevesebb kisegitő dolgozik, mint a felszabadulás előtt. A kialakított szervezetnek az volt a célja, hogy képzett, mind a fejlesztés,mind a feldolgozás ellátására alkalmas kutatók kezében legyenek a gyűjtemények. Nem számolt azonban ez a szervezet azzal,hogy a gyűjteménykezelők feladatai nem korlátozódhatnak a fejlesztésre és a feldolgozásra, netán a bemutatásra, sőt ezek a fontos funkciók gyakran elsikkadnak a rendező és állagmegóvó, másszóval raktárkezelő feladatok mellett. A Muzeum vezetői hol a muzeológiai eredményekről voltak kénytelenek lemondani a tudományos eredmények érdekében, hol a tudományos produkció kárára kellett a másik irányába engedniük. Ennek a negyedszázad óta tartó vergődésnek a konzekvenciája, hogy még ma sem mondhatjuk rendben lévőknek a gyűjteményeinket, másfelől pedig kutató tevékenységünknek állandó hátráltatója a nem szűnő restancia nyomasztó tudata. Nem szabad elfelejteni, hogy bár a Muzeum személyi állományának növelésével el lehetett volna érni a felszabadulás előttről örökölt adósságok törlesztését, a valóságban ez mégsem volt lehetséges, mivel a Muzeum teendői uj és uj feladatokkal bővültek. Hosszú évtizedeken át Múzeumunk volt a néprajz egyetlen számottevő intézménye, tehát kénytelen volt vállalni ennek a.helyzetnek a konzekvenciáit. Vajon pl. a 5
