Múzeumi Közlemények 1970 (Budapest, 1970)

1970 / 2. szám

A Néprajzi Múzeum 25 éve

Hosszú, a Néprajzi Múzeumot súlyosan érintő háborús események után következett el 194-5-ben a felszabadulás. A Muzeum akkor már évek óta hiányosan tudta teljesíteni funkcióit,kiállításait be kellett zárnia, anyagának Javát sokszáz ládába csomagolva biztonságosabb helyre szállítania. A háborús események s a tárgyi gyűjtemények hozzáférhetetlen volta a tudományos kutatást is nehezítették. Az ostrom viszontagságai nem kerülték el a Múzeumot, ahogy talán egyetlen épület sem maradt Budapesten, amelyen a háború valamikép ne hagyta volna rajta az emlékét. A mi épületünk a súlyosabban sérültek közé tartozott, aknák, gránátok szaggatták falait,bezúzták ablakait s lesodorták a tetőzet nagy részét. Összetörtek, megrongálódtak a termekben maradt tárlók, tárgyak, repeszek fúrták át a polcokon sorakozó folyóiratokat, könyveket. Érte károsodás az alagsori raktárakban őrzött muzeális gyűjteményeket is. Mindennek ellenére azt lehet mondani, hogy Múzeumunk nem szenvedett pótolhatatlan veszteségeket.

Alig hallgattak el a fegyverek, a Muzeum munkatársai nyomban hozzáláttak a károk megállapításához, az újjáépítés szervezéséhez, egyszóval a munkához. A súlyos infláció, az ország állapota a nagy iramú munka megindítását késleltette. Elsőnek a tetőt kellett helyreállítani, majd az ablakokat beüvegezni. Ezután kerülhetett sor az elcsomagolt anyag kiszállítására és elhelyezésére. Már ezekben az időkben el kellett dönteni, hogy a Muzeum a felszabadulás előtti állapot visszaállítására törekszik-e, vagy feladja a kiállitó termek nagy részét s bennük raktárakat, munkahelyeket rendez be? Viszonylag rövid megfontolás után be kellett látni, hogy a felszabadulás előtti zsúfolt kiállítás korszerűtlenné vált, egy uj kiállításban jóval kevesebb tárgyat lehetne bemutatni, a többi tárgy elhelyezésére pedig nem maradna hely. így tehát a korábbi kiállítási termek

3