Múzeumi Közlemények 1970 (Budapest, 1970)

1970 / 1. szám

nyat is tartalmazott (nagy csarnok, könyvtár és előadóterem céljára) azonban a tetemes költségek miatt ezek felépítését egyelőre elhalasztották.

A muzeum körül három nagykiterjedésű, kőkockákkal kirakott előtér van, szabadban elhelyezett szobrok számára. Itt állították ki az ismertebb Rodin-szobrokat, igy pl. a hires Gondolkodót, vagy a Calais-i polgárok csoportját. Az elrendezés rendkívül impozáns és a látogatót lélektanilag inspirálja a muzeum megtekintésére. Az épület minden részletét LE CORBUSIER a modulorral tervezte és „boîte â miracles"-nak, „csodadoboz"-nak nevezte el, mert gazdagságot és harmóniát sugároz.

Az oszlopos földszintnek csupán egy része nyitott, mig a zárt területen kapott helyet a bejárati előcsarnok a ruhatárral, ülőhelyekkel, az őrszemélyzet szobái, a hivatali munkahelyek és a raktárak. Középen találjuk a tetőzetig nyúló központi csarnokot, melyet piramis alakú laterna zár le és világit meg. A laterna tengelye É-D irányú, párhuzamos az épület átlójával, és észak felé néző függőleges állású oldala üvegezett, ezen át kapja az épület - nem közvetlen napsütötte oldalról - a természetes megvilágitást, de borús időben és sötétedéskor is innen jut el a mesterséges fény az épület belsejébe, mert a latema- ablak előtt - kivülről - fényszórók biztosítják a világítást.

A főcsamokban szobrok vannak kiállítva. Innen enyhén emelkedő rámpán mennek fel a látogatók az emeletre. (Közbevetőleg említem meg, hogy épületeinél LE CORBUSIER előszeretettel alkalmazta tömegközlekedésre lépcső helyett a rámpákat, melyeknek valóban sok előnyük van.)

Az első emeleten’ a kiállítási tér nagy falfelületeit csupán négy hatalmas ablak töri meg. Ezeket un. Saint Gobain üveg (különleges tükörüveg, melyet a XVII. században alapított párizsi Saint Gobain müvek üveggyára készit) fedi, mely a légkondicionálást és hangszigetelést is szolgálja. Ilyen üvegből van a bejárati ajtó is, amelyen áttekintve a park fáit a látogató szin14