Múzeumi Közlemények 1970 (Budapest, 1970)

1970 / 1. szám

Dr. Csatkai Endre (1896-1970) Mély tisztelettel és őszinte megrendüléssel állunk Dr. Csatkai Endre sirjánál, hogy búcsút vegyünk tőle a volt munkatársak, barátok, tanítványok százainak és tisztelői ezreinek nevében, hogy osztozzunk hűséges hitvese gyászában. Hirtelen halála egy küzdelmes, de eredményes, munkával teli életet zárt le. A múzeumi tudományok területén a nagy öregek sorába tartozott, rendkivül széles érdeklődésével, hatalmas is­meretanyagával, gazdag publikációs tevékenységével. Szükebb kutatási területével, a művészettörténettel, már kis­diák korában eljegyezte magát. Mint sokszor említette: a sopro­41 Folyóiratunk e számának lezárása idején vettük a szomorú hirt: 1970. március hó 12-én, 73 éves korában, tragikus hirte­lenséggel elhunyt Dr. Csatkai Endre Kossuth-dijas, a művészet­történeti tudományok kandidátusa, a soproni Liszt Ferenc Muzeum ny. igazgatója. Temetése március hó 17-én igen nagy részvét mellett zajlott le Sopronban. Ravatalánál a Városi Tanács nevében Kocsis József VB elnökhelyettes, országgyűlési képviselő búcsúztatta, mint a vá­ros nagy fiát. Koporsóját mintegy 2.000 személy: hivatali és társadalmi szervek képviselői, ifjúsági küldöttségek, barátai­nak és tisztelőinek sokasága kisérte végső pihenőhelyére. Sír­jánál közvetlen munkatársai: a Liszt Ferenc Muzeumdolgozói ne­vében Domonkos Ottó muzeumigazgató, a Művelődésügyi Miniszté­rium Múzeumi Főosztálya, a Központi Múzeumi Igazgatóság és a magyar múzeumok nevében Kovács István főigazgatóhelyettes mon­dott búcsúbeszédet. A fentiekben Domonkos Ottó búcsúszavainak közlésével emlékezünk meg a muzeumügy nagy halottjáról. E beszéd Csatkai Endre küz­delmes pályafutásának sok, a nyilvánosság előtt ismeretlen ese­ményét, adatát idézi, Írójának közlése szerint azonban csak tisztelgésnek tekinthető és nem a gazdag élet teljes méltatásá­nak, értékelésének. 107

Next

/
Oldalképek
Tartalom