Múzeumi Közlemények 1969 (Budapest, 1969)
1969 / 1. szám
közi-tengerpart vidékét az Alpok, úgy védi a félsziget déli parti sávját a hideg északi légáramlástél a Krimi-hegység vonulata - a Jajla. A félsziget növényzete kiimájának megfelelően buja és rendkívül változatos, főként a Riviera részén, ahol a kertekben de még az utcákon is ciprusok, pálmák, cédrusok, magnóliák, babérfák, ole- anderek, mandulafák diszlenek, dúsan terem a füge, a gránátalma, az égi-szilva, és pompás bort ad a szőlő. A Krim-félsziget, amelyet a 30 km hosszú, de helyenként 8 km-ig szűkülő Perekopi földszoros köt kontinensünkhöz, már az őskorban lakott volt. A Jajla barlangjaiban több helyen bukkantak ősemberi szállások nyomára. Tulajdonképpeni történelme azonban mégis csupán mintegy két és félezer évre tekinthet vissza. Századunkban két nagy forradalom söpört végig a félszigeten, s a második után, 1920-ban, itt zajlott a döntő - a polgárháború sorsát is végleg eldöntő - ütközet a fehér ellenforradalom ellen. S a Forradalmi Haditanácsnak, Frunze oldalán, tagja volt a magyar Kun Béla is, aki a Krim felszabaditása után a Krim Forradalmi Tanácsának elnöke lett. A második világháború utolsó időszakában, 1945. februárjában itt került sor a hitlerellenes koalíció államfőinek emlékezetes jaltai konferenciájára. A félsziget számottevő kulturális és tudományos élettel dicsekedhet, területén 30 kutatóintézet (a Tudományos Akadémia szimfero- poli tagozata, a krimi asztrofizikai obszervatórium, a keresi o- ceanográfiai intézet, stb...), számos könyvtár, muzeum és képtár, ezernél több különböző oktatási intézmény működik. Szimferopol a tavasszal sebe3 és bővizű, nyáron csermellyé szelídülő Szalgir-folyó partján fekszik. 1784-ben kelt alapítólevele szerint „a haszon városa, ezért címere kaptár méhekkel s a felirattal: Hasznos". A hajdani Ak-Mecset (Fehér Mecset) tatár település helyén emelt város ma is méltó a címeréhez. 97
