Múzeumi Közlemények 1969 (Budapest, 1969)
1969 / 1. szám
zaléka nappal nézi meg a múzeumokat, tehát a szem az utca fényerősségéhez szokva a múzeumba lépés után is hasonló fényerőt kíván, különben hunyorog, nehezen tájékozódik s ez deprimáló hatással van rá. Az újabb rendezésű, elfüggönyzött ablaku, mesterséges világitásu kiállításainknak is a gyenge megvilágitás, az irányított fények bátortalan és csekély alkalmazása a hibájuk. Arra kell törekednünk, hogy a fénnyel felkeltsük a látogató figyelmét, érzelmileg megnyerjük és serkentsük a további érdeklődésre. A terem összvilágitása akkor helyes, ha nincs árnyékban egyetlen kiállítási objektum sem. Ennek érdekében szakítani kell a hagyományos fényforráshelyekkel és a lámpát ott kell elhelyezni, ahol szükség van rá. Megvilágitásra általában a fénycsövek és az izzólámpák különböző változatait használjuk. A hátteret legmegfelelőbben a fénycső szórt fénye világítja meg s lehetőleg a sárgás, a meleg árnyalatot kell kiválasztani, mert a hideg fény negativ érzelmi hatást vált ki. Jó a két fény keverése a meleg javára. Ugyancsak fénycsövet alkalmazunk a vitrinbelsők rejtett megvilágítására, de nagyon jók a sorban elhelyezett különleges, szórtfé- nyü izzólámpák is. Nagy felület, falikép, szőnyeg megvilágitására egyenletesen elosztott fényt adó fényszóró alkalmas. A kisebb részleteket vagy egyedi tárgyakat izzólámpából eredő fényfolttal világíthatjuk meg, tölcséres, cilinderes irányítással, igy a tárgy kiemelkedik a környezetből és felületi textúrája pregnáns lesz. Kiállításainkon a vitrinek aránylag jó belső megvilágitásuak, ugyanakkor mellettük a falon,a vitrinhez tartozó szöveg csak természetes (ablakközben, árnyékban is van!) vagy csak mennyezeti fényt kap. A látogató alig veszi észre, és nem olvassa el, szemét a megvilágított vitrin látványa vonzza. Helytelen tehát vitrinszegélyen, tablón, vagy teremben bárhol úgy alkalmazni feliratot, hogy az nem részesül megfelelő világításban. A feliratok A feliratoknak csupán tipográfiai kérdésével kivánok foglalkozni, mert bennük is érvényesül a művészi elrendezés és az esztétikai hatás. A szöveget a látogató igyekszik minél hamarabb elolvasni, 78
