Múzeumi Közlemények 1969 (Budapest, 1969)
1969 / 2. szám
A szervezendő magyar müszaü múzeummal kapcsolatban tisztázandó kérdés, hogy benne az adattár és az archivum elkülönülő muzeális és segédgyüjteményre bomló anyag lesz-e, vagy együttesen kezelendő szervezeti egység? Úgy véljük, hogy erre a kérdésre egyértelműen azt kell felelnünk, hogy elhibázott dolog volna a nem szervezeti egységben való megalapozása. Nemcsak azért, mert az archiválls anyag, a muzeológiai anyag és a kartonozott nyilvántartási, valamint adatanyag sokkal szorosabban fonódik össze, mint más múzeumokban, hanem azért is,* mert aligha remélhető, hogy akár évtizedes perspektívában is a kétféle bontott anyag szakszerű kezelésére elegendő, összehangolt és tudományosan is képzett szakszemélyzet álljon rendelkezésre. Nem lényegtelen kérdés a műszaki adattárban az adattár és az archivum kifejezések szükebb értelemben vett fogalmi tisztázása sem. Az adattár - felfogásunkban - különböző szempontokból összegyűjtött és eltérő mélységben kidolgozott adatok nyilvántartási rendszere, amelyre formailag az jellemző, hogy anyaga döntő többségében különböző szempontok szerint fiókokban vagy dobozokban katalógusszerűen rendezhető összeállítás. Az adattári kartonozott nyilvántartási rendszer elvileg magába foglalja a múzeum egész gyűjteményének és egész gyűjtőterületének bármiféle szempontból összegyűjtött adatanyagát. Ezzel szemben az archivum olyan gyüjteménycsoportokat foglal magába, melyek egységei önmagukban képeznek muzeális emléket vagy tárgypótló dokumentációt, a csupán jellegükben, megjelenési formájukban térnek el a muzeum tárgyi anyagától. Szervezési kérdés, hogy az archiválták gyűjtése, tárolása és nyilvántartása egyetlen nagy egységben, a numerus currens rendjében, vagy jellegükre való tekintet nélkül, csupán tartalmuk illetve tárgykörük szerinti tematikus csoportosításban történjék-e, mint pl. a prágai technikai múzeumban. A korszerű muzeológia szempontjai az előbbi rendezési elv mellett 98
