Múzeumi Közlemények 1969 (Budapest, 1969)

1969 / 1. szám

Jalta V.N. Dmitrijev orvosnak köszönheti a felfedezését. A mult század hatvanas éveiben ő kísérletezett itt először a tengeri fürdővel és a szőlőkurával, mint gyógymóddal. A tájmúzeumban is látható az a dombortérkép a félsziget déli partvidékéről, amelyet Dmitrijev doktor, a muzeum első igazgatója fiával közösen készített.

A gyógyhelynek - elsősorban TBC-betegeknek - kiválóan alkalmas Jaltában nincs mód az igazán súlyos betegek elhelyezésére.Csehov, az iró, aki orvosai tanácsára 1898-ban maga is itt telepedett le, a századforduló esztendejében közadakozást kezdeményezett, s igy épülhetett fel az első - jótékonysági keretek között működő - TBC szanatórium, a Jauzler (ma Csehov szanatórium). Csehov egyébként nem az egyedüli világhiresség, aki Jaltában megfordult. Járt a városban Mark Twain és Majakovszkij, Tolsztoj és Gorkij, Saljapin és Rahmaninov, Csajkovszkij és levitán.

A város az egész déli partvidék gyógyászati kutató munkájának legfontosabb centruma. Itt működik az Állami Szecsenov Klima- és Fizikoterápiái Intézet.Másik tudományos nevezetessége a városnak a Magaracs Központi Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet. A kutató intézethez kapcsolódik a hires Masszandra borászati kombinát. Pincéiben 1775-ös évjáratú borokat is őriznek, amelyeket részben Golicin herceg XIX. század végi kollekciójából vettek át, részben azóta gyűjtöttek.

A Csehov muzeum az a villa, amelyet az iró 1898-ban építtetett s ahol az iró öt esztendőn át lakott. Árnyas kertjében az eukaliptuszokat, a naspolyákat, és az indiai orgonát még maga Csehov ültette.

A muzeum-villa ebédlőjében a falon Csehov arcképe függ, alatta a vörös selyemszalaggal összefogott három pálmaág a Művész Szin- házbeliek 1900-as látogatásának emléke.

Csehov dolgozószobájában számos Csehov-remekmü, pl.: A kutyás hölgy, a Három nővér, stb. született. Az Íróasztalon látható az orvos'Csehov körbélyegzője: A.P.Csehov orvos felírással, valamint sztetoszkópja és a reflexkalapács.

99