Sárközy Gabriella - Fehér Ágnes (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2007 (28. évfolyam, 1-12. szám)
2007-05-01 / 5-6. szám
mifúZEUMI J/ftRlEVÉLJ© használásával. A helyi papság tevékenysége, a község oktatási-nevelési életében aktív szerepet játszó Irgalmas Nővérek rendje, az általuk működtetett Mária-lányok egyesülete, valamint az egyházi év Adventtői Adventig tartó, ünnepekben és helyi szokásokban bővelkedő időszaka is terítékre került a kiállításon. Nemcsak a karácsonyi és húsvéti ünnepkör hagyományai, hanem a Budaörshöz kötődő Kőhegyi kápolna-búcsú illetve az országszerte egyedülálló úrnapi virágszőnyeg képei is megelevenednek a kiállított fotókon. A kiállításon egy sváb tisztaszoba berendezése is látható, melynek elengedhetetlen része volt a házi oltár, azaz egy sublót, amelyen Krisztus és Szűz Mária-szobrokat, imakönyveket tartottak. A fotók felidézik a budaörsi németek rendszeres zarándokútjait az ausztriai Mariazellbe, a hazai Máriamakkra vagy Máriaremetére, de a katolicizmus központjába, Rómába induló zarándokcsoportokat is. Az Irgalmas Nővérek tevékenységének leírásán túl egy, a budapesti Ménesi úti rendházból kapott szobron látható a rend szerzetesi ruhája, mely Labouré Szent Katalin, 19. századi francia szerzetesnőt ábrázolja, és a kiállítás egyik ékessége. Hasonlóan egyedi tárgynak számít a Budaörsi Római Katolikus Egyházközség tulajdonát képező háromszáz éves gót betűs, német nyelvű, a szentek életét tartalmazó könyv, melyben megtalálható a község és a templom védőszentjének, Nepomuki Szent Jánosnak élete is. A kiállítás látogatóinak levetítésre kerül egy tízperces film az 1939-es úrnapi virágszőnyegről, Michelberger József első budaörsi szentmiséjéről és az Irgalmas Nővérek által fenntartott lányiskoláról is. Grósz András GÖDÖLLŐ Erzsébet királyné mítosza Gödöllői Királyi Kastély Múzeum 2007. szeptember 30-ig Kiállításunk Erzsébet királyné Magyarországon betöltött, illetve a ráruházott és a halála után neki tulajdonított szerepeinek felvillantására tesz kísérletet, mely újabban egyébként is a kutatások előterébe került. Lovas bravúrjai, szépsége, a magyarok védasszonyának képe, a gyászruhás anya fájdalma, a jóságáról, magyarságáról szóló legendák valószínűleg sokunk számára ismerős témák, amelyek egymás után sorakoztatva elevenednek meg a kiállított tárgyak segítségével. Az első teremben a királyné életében róla kialakított mítosz jelenik meg. Nagy méretű, reprezentatív festmények fogadják a látogatókat, mint például koronázásának a János-hegyi kilátóba készült allegorikus festménye, vagy koronázási ruhás képe. Megismerkedhetünk magyarországi látogatásainak tárgyi és képi dokumentumaival, budai és gödöllői lakhelyeivel, tárgyak, bútorok és ábrázolások segítségével. Kiemelkedő jelentőségű az az eddig ismeretlen, hatfiókos szekrényke, amely a várból, a királyné használatából való. (Jelenleg magántulajdonban van ugyan, de tulajdonosa hozzájárult a kiállításon való bemutatásához. A Kastélymúzeum gyűjteménye számára történő megvásárlásához támogatókat várunk.) A második terem a királyné halála utáni kultuszok sokszínűségét tükrözi, főleg személyéhez kapcsolódó ereklyék segítségével. Ezek között néhány olyan ritkán bemutatott, vagy más összefüggésben ismert tárgyat is láthatunk, mint az Emlékmúzeum létesítéséről szóló levelezés, a királyné alakját mintázó szobrok makettjei. Övei, legyezője, Benczúr Gyula fekete ruhás, posztumusz portréja Erzsébet legendás szépségét idézik fel. A bécsi Hofburg gyűjteményéből „látogat haza” a kiállítás idejére az a pecsétnyomó, amellyel Gödöllőn kelt leveleit zárta le a királyné. A harmadik terem az Erzsébet-kultusz 20. századi újjáéledését mutatja be. A tárgyak egy részét jelentős külföldi magángyűjteményekből kölcsönöztük, hiszen a műgyűjtés a királyné emléke őrzésének egyik eszközévé vált. Helyet kapnak azok a kezdeményezések is, amelyek Erzsébet királyné életének egy-egy részletét emelik középpontba, pl. dámalovas egyesületek, hagyományápoló baráti kör, ruháit rekonstruáló tervezők. Fontos elemei a kultusz újjáéledésének azok a népszerű filmek és feldolgozások, amelyek segítségével Erzsébet alakja a legszélesebb körben is ismertté 87
