Sárközy Gabriella - Fehér Ágnes (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2007 (28. évfolyam, 1-12. szám)
2007-05-01 / 5-6. szám
©l^ÚZEUMI Jí\RLEVÉLJ© A két világháború közötti időszakban bővült a Fővárosi Múzeum a Károlyi-palota épületével, ahol 1933-ban rendeztek kiállítást a Fővárosi Képtár gyűjteményéből. 1935-ben örökölte meg a múzeum a Schmidt Miksa hagyatékaként a Kiscelli kastélyt (korábban trinitárius kolostort). 1936-tól a Székesfővárosi Múzeum elnevezést fölváltotta az egyes részlegek neveinek használata: Aquincumi Múzeum, Városligeti Gyűjtemények, Halászbástya: Középkori Kőemléktár, Károlyi Palota: Régészeti és Ásatási Intézet. A városligeti épületet hamarosan bezárták, s az anyagot a Schmidt kastélyba szállították. 1945-től a középkori gyűjteményeket a Szentháromság téri budai városháza épületébe helyezték el, mely hamarosan fölvette a „Vármúzeum” nevet. A Budapesti Történeti Múzeum mai szervezeti formája az ötvenes-hatvanas években alakult ki. A helyreállított budavári palotába 1967-ben költözött a múzeum igazgatósága és középkori részlege. A Kuzsinszky Bálint által lefektetett alapokon működik ma is a Budapesti Történeti Múzeum, melynek jelenleg három nagy szakmai intézményrésze van: az Aquincumi Múzeum (Ókortörténeti Osztály, Ős-, és Népvándorlás kori Osztály), a Vármúzeum (Középkori Osztály), Kiscelli Múzeum (Újkori Osztály, Fővárosi Képtár). A kezdetben néhány ezer darabot magában foglaló gyűjtemények több milliósra duzzadtak, melyeknek legszebb darabjait az intézményrészek állandó és időszaki kiállításain tekinthetnek meg a látogatók. Emellett az elmúlt 120 évben a Budapesti Történeti Múzeum számos kiállítóhellyel is gazdagodott. A Középkori Zsidó Imaházat, Gül Baba Türbét, a Fürdő Múzeumot, a Herkules villát évente több tízezren látogatják. A főváros első saját alapítású múzeuma ma az országos múzeumok sorába tartozik és gyűjteményét, kiállításait, múzeumi programjait tekintve is a hazai múzeumi élet egyik meghatározó intézményévé vált. L. Kurucz Katalin „Történelmünk korszakalkotója - Batthyány Lajos miniszterelnök" Budapesti Történeti Múzeum 2007. október 30-ig A Budapesti Történeti Múzeum kiállítása mintegy kétszáz festmény, grafika, rajz, dokumentum, ereklye segítségével mutatja be az első magyar miniszterelnök, Batthyány Lajos gróf életét, korát, kortársait, életének és korának eseményeit. A bemutatott műtárgyak csaknem mindegyike a múzeum kivételesen gazdag gyűjteményéből származik, nagy részük még sohasem szerepelt kiállításon, sőt még a különböző kiadványokban sem jelent meg. A különlegességek közé tartozik Barabás Miklós (1810- 1898), a 19. század legismertebb és egyik legkiválóbb portré- és életképfestőjének akvarelljei a reformkori belvárosi követválasztási menetekről. Batthyány Lajos arcképei közül is eddig nem ismert újdonságokat mutatunk be, így Medvey Ágoston (1814—1870), a lembergi születésű, Pesten, majd Moszkvában, Pétervárott, Odesszában dolgozó művész elefántcsont miniatűrjét. Joseph Martignoni (1803-1873) osztrák művész akvarellje házikabátban sakkozva mutatja be a grófot a biedermeier éleké - peinek mintájára. Alexy Károly (1823-1880) 1855-ben Londonban készült ezüstözött mellszobra, vagy a kiegyezés előtt egy évvel öntött egészalakos bronzszobra is különlegesség, még inkább az a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményéből származó mellszobor, Barabás Miklós kezemunkája. A dokumentumok között is találhat a látogató eddig publikálatlan levelet, okiratot, Batthyány kézírásával, aláírásával. Az ereklyék sorában szerepel a börtöncella lámpája, s priccsének véres fáját a kortársak bekeretezve, ereklyeként őrizték meg. A kultusz, az utókor megemlékezése jórészt az 1870-ben megrendezett újratemetéshez és a mauzóleum felépítéséhez kapcsolódik. Az újratemetés eseményeit a Vasárnapi Újság illusztrációin követhetjük végig, látható az özvegynek Pest főpolgármesteréhez írott, az eseményeket engedélyező levele. Schickedanz Albert mauzóleum-tervei mellett az 1926-ban felavatott örökmécses tervváltozatait is megtekintheti a közönség, s az avatás archív felvétele mellett a Ferences templom kriptájának feltárásáról hasonlóképpen nemcsak a tárló anyaga, de film is tudósít. A gyerekek a kiállításban elhelyezett számítógépen a korra vonatkozó történelmi játékprogramokat próbálhatnak ki. 77
