Sárközy Gabriella - Fehér Ágnes (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2007 (28. évfolyam, 1-12. szám)
2007-01-01 / 1-2. szám
S^^fúZEUMI J//ÍRLEVÉLJ© 2007. szept. 27. • Fülöp Éva: A Vajdahunyadvár és a Hunyadiak • Wohlné Nagy Ágota: A Kertészeti Gyűjtemény bemutatása • Csorna Zsigmond: A magyar borkultúra évszázadai - faragott hordófenekek a Múzeumban 2007. okt. 25. • Haász Erzsébet: Ritkaságok a múzeum könyvtárában • Gergely Gábor: Értékes személyi iratok a múzeum gyűjteményében 2007. nov. 29. • Takáts Rózsa: A múzeum agrártörténeti iratainak gyűjteménye • Kárpáti Elmémé: A Textilgyűjtemény rejtett kincsei Szeretettel várunk minden kedves érdeklődőt! Magyar Mezőgazdasági Múzeum 1146 Budapest Városliget, Vajdahunyadvár Tel.: 363-2711 e-mail: info@mmgm.hu Honlap: www.mmgm.hu A Kulturális javak Fogalomhasználata Szempontok a hatósági és jogalkalmazói munkához Közös kulturális örökségünk védelme érdekében a modern társadalmak, államok nemcsak intézményrendszereket hoztak létre és működtetnek, hanem a fokozottabb védelem érdekében különleges jogi szabályozást is bevezettek. így van ez hazánkban is, ahol a vonatkozó nemzetközi egyezmények, az EU joganyaga mellett (azokkal összhangban) saját, nemzeti szabályozásunk is létezik. E fokozott védelem egyik eszköze a visszatartó erejű szankció, büntetés. Ennek megfelelően a (kulturális örökségvédelmi és bűnüldözői) hatósági és (ügyészségi, bírósági) jogalkalmazói munkában alapvető feltétel a helyes és egységes jogértelmezés és gyakorlat. E téren, a kulturális igazgatásban végzett munkánk során a kiemelt jogi védelem egyik alapvető kérdésében sajnos igen sok téves és káros értelmezéssel találkoztunk. Ezért segédletként összeállítottunk egy fogalom-meghatározást: mely tárgyakat kell, illetve lehet a kulturális javak körébe sorolni. (A részletesebb kifejtést a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal [KÖH] Internetes honlapján, a http://www.koh.hu/ alatt lehet olvasni. Itt ennek egy rövidített változatát, kivonatát adjuk közre.) A hazai jogalkalmazói gyakorlatban csaknem kivétel nélkül a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Kövtv.) alapján kell a kulturális javak fogalmát meghatározni és más jogszabályok (pl. a Büntetőtörvénykönyv) szerint alkalmazni. Kulturális örökségünk védelme érdekében ugyanis e jogszabályok a jogsértések esetén, ha azok a kulturális javak körébe tartozó tárggyal kapcsolatosak, súlyosbító, minősítő körülményként értékelik. Ezért az ilyen jogsértések elbírálásánál kulcskérdés, hogy az adott tárgy a kulturális javak körébe tartozik-e vagy sem. Míg a köznyelvben ugyanis többnyire ilyen kifejezésekkel illetik e tárgyakat, mint műtárgy, műkincs, régiség, addig a jogszabályok ma már következetesen a kulturális javak illetve a kulturális tárgy vagy kulturális örökség ingó elemei kifejezéseket használják. A Kövtv. (7.§ 4. pont) szűkszavú fogalom meghatározása értelmében a kulturális javak körébe két nagy tárgycsoport sorolandó: kiemelkedő és jellemző emlékek, valamint a művészeti alkotások. A művészeti alkotások fogalma általában egyértelmű, de az első csoport, a „kiemelkedő és jellemző emlékek" meghatározása már nehézséget okozhat. Ez utóbbi kört tehát részletezve (és az EU bíróságának gyakorlatát is figyelembe véve) megállapíthatjuk, hogy ezek olyan tárgyak, amelyek rendelkeznek a gyűjteményben való elhelyezés feltétlenül szükséges jellemzőivel, vagyis: • viszonylag ritkán lelhetők fel, • rendszerint nem használják eredeti rendeltetésüknek megfelelően, • a hasonló használati értékű tárgyak szokásos kereskedelmi forgalmától eltérő, különleges ügyletek keretében cserélnek gazdát és • komoly értéket képviselnek. E négyes feltételrendszert alkalmazva világosan elhatárolhatók a kulturális értékkel is rendelkező kulturális javak, az egyszerűen „csak régi", használaton kívül került tárgyaktól. A fogalom-meghatározásnál fontos tudni azt is, hogy a „tárgyak” nagy halmazán belül elkülönülő kulturális javak csoportját is még tovább lehet szűkíteni. A jogszabályok értelmében ezen belül kiemelt védelmet élveznek a védett (közgyűjteményben levő) és a (KÖH által) védetté nyilvánított kulturális javak. Nem árt tudni azt is, hogy egy tárgynak a kulturális javak körébe tartozásáról bárki adhat véleményt, egy hatósági eljárás során az igazságügyi szakértő, vagy (eseti szakértőként) múzeumi illetve közgyűjteményi szakvélemény is felhasználható a kérdés eldöntéséhez, sőt a KÖH Műtárgyfelügyeleti Irodája is állást foglalhat, de vita esetén a Kövtv. (64.§ d) pontja) alapján a KÖH feladata dönteni arról, hogy az adott tárgy a kulturális javak körébe tartozik-e vagy sem. Buzinkay Péter 33
