Sárközy Gabriella - Fehér Ágnes (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2007 (28. évfolyam, 1-12. szám)
2007-11-01 / 11.12. szám
m^ÚZEUMI AÜRLEVÉLJ© A múzeumi tudás társadalmi hasznosulása - kutató és szolgáltató múzeumok a XXI. században A Pulszky Társaság és a Budapesti Történeti Múzeum közös konferenciája Budapest 2007. november 21. A Tudomány Ünnepén megrendezésre került országos konferencia elsődleges célja volt a Magyar Tudományos Akadémia és a társadalom figyelmét felhívni a múzeumokra, mint a tudományos élet meghatározó tényezőire. A hazai kutatók egy jelentős és jellegzetes része közgyűjteményekben, köztük muzeális intézményekben dolgozik. A múzeumi kutatások integráló természetűek az analitikus irányban fejlődött tudományterületek között; szintézisre, interdiszciplináris team munkára ösztönöznek. A múzeum az a hely, ahol mindenki, korcsoporttól függetlenül közérthető és élvezhető formában találkozhat e kutatások eredményeivel. A múzeumokat használók, többségükben a látogató közönség a tudás megbízható forrásaként tekintenek ezen intézményekre. A három részből álló konferencia a kutatás és a szolgáltatás (tudomány és közművelődés), mint két hagyományosan elvárt alapfunkció körüljárásával szerette volna tisztázni az egykori és a mai, korszerűnek tartott múzeumértelmezéseket. Arra keresték a választ: hogyan változott a múzeum fogalma az első(k) megalapítása óta eltelt mintegy két és fél évszázad alatt? Milyen elméleti és gyakorlati megközelítések alakították az intézmény fejlődését, és milyenek alakítják ma? Mennyire hasznosítja a szűk szakmai és a tágabb tudományos közélet, s nem utolsósorban a közoktatás a múzeumok birtokában lévő tudásmennyiséget, egyáltalán ismeri-e azokat? Mit tesznek, és mit tehetnek a múzeumok, hogy a tárgyi anyagban és a hozzájuk kapcsolódó kutatásokban összegyűlt információ valóban egy életen át a társadalom, benne az egyén javára válhasson? Az előadók mindegyike a múzeumi terület fejlesztése iránt elkötelezett, elismert szakember, mértékadó tudós, közéleti személyiség. Véleményüket egy fórumon hallani, összegezni és megvitatni időszerű adóssága volt a szakmának. Pixel Szimpózium Budapest 2007. november 8. A Ludwig Múzeumban rendezett szimpóziumon arra keresték a választ a résztvevők, mi marad a kortárs médiaművészek alkotásaiból 50-100 év elteltével? A digitális megjelenítési, tárolási technikák változásával, a régi eszközök elavulásával a rajtuk őrzött tartalmak gyűjteményekben való őrzése, a művek bemutatása számos kérdést vet föl. Milyen gyakorlatot folytatnak az ilyen kollekciókkal rendelkező múzeumok, milyen feladatokat ró a művészre, a kurátorra, kiállítás-rendezőre, archivátorra, restaurátorra a médiaművészeti alkotások hosszú távú megőrzése? Hogyan működik ezen alkotások műkereskedelme, milyen szerzői jogi kérdések merülnek fel velük kapcsolatban? Az előadások az alábbi témákban hangzottak el:- Digitális médiaművészeti alkotások és a szerzői jogok- Gyűjtemény kialakítása, archiválás kérdései- Elektronikus művészeti múzeumok - filmgyűjtemények, videógyűjtemények- művészvideók, kompúteranimációk, net-art munkák a műkereskedelemben- Work in Progress: magyar médiaművészek előadásai legújabb munkáikról. Európai restaurálási, műemlék gondozási és épület felújítási vásár Lipcse 2008. november Jövőre Magyarország lesz a DENKMAL díszvendége! DENKMAL 2008 - új időpont, új név, bővebb kínálat Nem október, hanem november, nem városfejlesztési, hanem épület-felújítási vásár lesz Lipcsében 2008-ban. A Deutsche National Komitees für Denkmalschutz elkészítette „A gazdaság ereje a műemlékvédelemben" című tanulmányt. Ennek alapján egyértelmű és nyomon követhető az a pozitív hatás, ami a műemléki épületek helyreállításából és hasznosításából fakad. A történelmi épületállomány helyreállítása során alkalmazott adókedvezmény igénye jogosan merül fel, mert a gondozott városkép a kulturális turizmust is erőteljesen fellendíti. „ Minden egyes euró, amiről lemond az állam, 15 euró befektetést vonz " - állítj a dr. Jens Goebel, Thüringia kultuszminisztere. A turizmus bevétele Németországban a GDP 12%-át jelenti, és az idegenforgalomhoz kötődő munkahelyek száma, pedig 2.8 millió. A műemlékvédelem a hajtómotorja az építőiparnak és az ingatlanpiacnak is. Patinás cégek esetében megfigyelhető, hogy tudatosan telepítik székhelyeiket műemléki épületbe, környezetbe. A címben is kiemelt épület-felújítás egyre nagyobb kiállítási helyet kap, ezzel is jelezve kiemelt fontosságát. Jövőre a régi épületek energetikai felújítása, az energiatakarékos és egyben a műemléki szempontoknak is megfelelő helyreállítás lesz a fókuszban. A belső kialakítás, a homlokzati munkák mellett a magasépítés, az utcák terek kialakítása, a burkolat, a vakolat és a burkolóanyag ipar is helyet kap. A fejlődő fűtési és hőszigetelési technikák bemutatása és elsajátítása jó hatással lesz az épületek fenntarthatóságára. Tehát három nyomós érv, amiért érdemes jövőre Lipcsébe utazni: 1. A német piac erős, és hatékonyan teremti meg a munkahelyeket. 221
