Sárközy Gabriella - Fehér Ágnes (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2007 (28. évfolyam, 1-12. szám)
2007-09-01 / 9-10. szám
JTúzeumi Hírlevél Különösen gazdag a néprajzi gyűjtemény. A kiállított szilkék, korsók, egyéb háztartási eszközök a díszes faragású mángorlófák, a rokkák, guzsalyok nemcsak a földműves őseink ügyességéről, tehetségéről, de jóra, szépre való törekvésükről is árulkodnak. Sepa János, a múzeum alapító igazgatója régen gyűjti a frigyesfalvi, dolhai és más vasöntödékben készült régi, díszes vaskályhákat. A gyűjteménye 22 darabot számlál, ezekből hetet a múzeumnak ajánlott fel. Külön tárlókban kaptak helyet Beregszász neves szülöttéről, Fedák Sáliról készült korabeli képeslapok, melyek különböző szerepekben örökítették meg a magyar operett csillagát. A múzeum folyosóin gazdag érem- és papírpénzgyűjtemény tekinthető meg. A Múzeum egyik termében kapott helyet Caranyi József beregszászi festőművész harminc alkotása., melyeket a művész szülővárosának ajándékozott. Időszaki kiállítások A múzeum megnyitását követően került sor Prófusz Marianna, a népművészet mestere beregi szőtteseinek és Hejl László beregszászi festőművész alkotásainak bemutatójára. 2003-ben a Rákóczi-szabadságharc kitörésének 300. évfordulójára a sárospataki múzeum 18 nagyméretű színes képet ajándékozott Beregszásznak azokról a várakról, amelyelmek története szorosan kapcsolódik a vezérlő fejedelem életéhez, a kuruc felkeléshez. Ugyanebben az évben fényképkiállítás nyílt Beregszász száz éve címmel. A felvételek a város történetének legfontosabb eseményeit örökítették meg 1900-tól napjainkig. Beregszászon él Szabó Sándor fotóművész. Legsikersebb felvételeiből készült annak a kiállításnak az anyaga, amely Beregvidék a múlt század ötvenes-nyolcvanas éveiben címmel került bemutatásra 2004 elején. A Szent Jobb Beregszászon. A hatvan korabeli fotó dokumentumszerű hűséggel ábrázolja a Szent Jobb megérkezését és beregszászi fogadtatását. Szent István éve. A 640 fotóból álló példátlanul gazdag sorozat 1938 novembere-1939 novembere közötti időszakot mutatja be. Ekkor számos nagy horderejű történelmi esemény történt a város, de egész Kárpátalja életében, a vidék egy időre visszakerült Magyarországhoz. Vágyakból hímzett zászlóink és lobogóink története lrAki szülővárosa múltját nem ismeri, az előtt édesanyja élete is homály”. Babits Mihály „1938-ban az első bécsi döntés alapján Beregszászt visszacsatolják a történelmi Magyarországhoz. Ebből az alkalomból Kecskemét illetve Gödöllő testvérvárosául fogadta Beregszászt. Ennek emlékére 1939-ben selyemmel hímzett gyönyörű nemzetiszínű zászlót kaptunk Kecskeméttől, amelyet 1944 őszéig a városházán őriztek. AII. világháború után a zászlót KosztyóMiklós majd lánya Ringer Erzsébet, 2001- tői a Bazjuk család tagjai Ringer Erzsébet testvére lánya Szabelkó-Bazjuk Ágota rejtegették, óriási kockázatot vállalva ezzel. A zászló ma is megvan, s mi, beregszásziak, büszkék vagyunk rá, amint arra is, hogy Kecskemétet és Gödöllőt testvérvárosunknak vallhatjuk''. 1938. november 2-án a bécsi Belvedere-palota aranytermében kihirdették a tengelyhatalmak az első bécsi döntést. Magyarország visszakapta Csehszlovákiától a Felvidék és Kárpátalja többségében magyarlakta területeit. Ekkor tért vissza az egykori Bereg vármegye székhelye, Beregszász. Három nap múlva megkezdte bevonulását a magyar honvédség az említett területekre. Az esemény a lakosság óriási lelkesedésével ment végbe. Ezt bizonyítja az a soha nem látott zászlókészítési buzgalom is, amely 1938-ban országszerte általánossá vált. Először a visszatért Gömör és Abaúj vármegyék magyar községei kértek zászlókat Borsod vármegye és Miskolc lakosaitól. A Kecskeméti Közlönyben 1938. november 6-án jelent meg a híradás „Nemzeti zászlókat kérnek a felvidéki magyarok" címmel. Az országos gyűjtés központja Budapesten a Honszeretet Gazdasági Egyesület székházában volt. Városunkban a Kecskeméti Közlöny szerkesztősége adott ennek otthont. Az első pénzösszeget a Plattergyár küldte a „felvidéki magyarok zászló-alapjára". Az első zászlókat (6 db nemzetiszínű lobogót) pedig Szigeti rőföskereskedő juttatta el a gyűjtőhelyre. 177
