Sárközy Gabriella - Fehér Ágnes (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2007 (28. évfolyam, 1-12. szám)
2007-09-01 / 9-10. szám
©kllúZEUMI J^ÍRLEVÉLi© SZÉPMŰVÉSZETI MÚZEUM A rézmetszés virtuózai Dürertől Hogarth-ig 2007. szeptember 4 - 2008. január 27. A múzeum csaknem százezres metszetgyűjteményéből válogatott tárlat a Mantegnátói Hogarthig: a rézmetszés négy évszázadának virtuózai címet viseli. A bemutatón látható legkorábbi lapok a 15. század második felében készültek, itáliai és német mesterek, közöttük Andrea Mantegna, Antonio Pollaiuob, Martin Schongauer, Israhel van Meckenem művei. Aló. századi német rézmetszés jelentőségét a tárlat elsősorban a nürnbergi festő és grafikus, Albrecht Dürer metszetein keresztül mutatja be, akinek tevékenységével a rézmetszés a virágkorát élte. Mint írják, a korszak nemcsak német nyelvterületen számított termékeny időszaknak a rézmetszés történetében: Németalföldön Lucas van Leyden, Hendrick Goltzius, Jan Saenredam, Aegidius Sadeler, Jacob Matham és Jan Muller г korszak legkiválóbb grafikusművészei közé tartoztak. Aló. századi itáliai művészeket elsősorban Giulio Campagnola, Marcantonio Raimondi és Giorgio Ghisi képviseli a kiállításon, a franciákat Jean Duvet és a fontainebleau-i iskola tagjai. A következő két évszázadban elsősorban reproduktív grafikák születtek, ezért Pieter Pauwel Rubens és Antoine Watteau festményei Dürer - a rézmetszés mestere után készült lapokból és a francia portré-metszetekből válogattak a kiállítás rendezői. A18. század kiemelkedő mestere az angol William Hogarth, akinek számos lapját őrzi a múzeum. A 19. és a 20. században más sokszorosított grafikai eljárások kerültek előtérbe, a rézmetszet ekkorra elvesztette jelentőségét, így a tárlat a 18. században készült művekkel zárul, négy évszázad művészeti termését áttekintve. A legrégebbi mélynyomású grafikai technikát bemutató kiállításon egy-egy meghatározó mestertől több lapot is láthat a közönség, így kirajzolódhat egyéni stílusuk és világossá válnak újító technikai vívmányaik. A látogatók a nagyszabású kiállításon megismerhetik a rézmetszés szerszámait, valamint a rézlemez megmunkálásának fázisait. A rézmetszés technikája valószínűleg az 1430-as években a Felső-Rajna vidéki ötvösműhelyekben alakult ki. A fémmegmunkálás egyik mozzanatából ered: az ötvösök, miután vésővel bemélyítették az anyag felületére a díszítést, próbaképpen befestékezték a mintát, majd nedves papírt nyomtak rá. A papír kiszívta a festéket a mélyedésekből, a lapon pedig megjelent a vésett minta tükörképe. VÁM DESIGN Hódmezővásárhelyi kulturális expanzió Budapesten október 7-ig „Hódmezővásárhely kincsei" címmel nagyszabású tárlat nyílt a budapesti VÁM Design központban (Király u. 26.) Hódmezővásárhely 7 ezer éves kerámiakultúrájáról, illetve a 10 esztendős Vásárhelyi Kerámia Szimpózium gyűjteményéből. A kiállítás régészeti, néprajzi vonatkozású műtárgyai javarészt a hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeumból kerültek a budapesti tárlatra, ahol a látogató átfogó képet kaphat a dél-alföldi város kultúrájáról, múltbéli és kortárs művészeti életének pezsgéséről. A budapesti kiállításon közel 600 négyzetméternyi kiállítótérben ismerkedhetnek meg az érdeklődők a Közép-Európa leggazdagabb kerámiakultúrájára utaló kincsekkel. A kiállított kerámiák között találunk újkőkori és bronzkori leleteket is, így mindenki ízelítőt kaphat az őskor agyagművészetéből. Az elmúlt évezredek kerámiáin túl találkozhatunk a XX. századi magyar keramikusságot meghatározó, 1912-ben alapított hódmezővásárhelyi Majolika Művész Telep alkotóinak műveivel. A művésztelep szellemiségét leginkább befolyásolni képes művészek, így többek között Endre Béla, Tornyai János festőművészek; Kallós Ede, Medgyessy Ferenc, Pásztor János, Rubleczky Géza szobrászművészek és Schmurák József építész terveit, alkotásait is megcsodálhatják az impozáns tárlaton az érdeklődők. 164
