Sárközy Gabriella - Fehér Ágnes (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2007 (28. évfolyam, 1-12. szám)
2007-07-01 / 7-8. szám
m^úZEUMi Hírlevél J© Németh Margit: Az Aquincumi Hercules Villa és a katonaváros emlékei Kiad.: BTM Aquincumi Múzeuma, Bp., 2006. 58 p. ill. (Aquincumi Zsebkönyvek 2. Sorozatszerkesztők: Németh Margit és Zsidi Paula) Az aquincumi Hercules Villa nemcsak Budapest, hanem Magyarország egyik legszebb római kori mozaikpadló együttesét foglalja magában. Aquincum egykori hármas települési együtteséből - legiótábor, katonaváros és polgárváros - a maga korában a két utóbbi, vagyis a mai Óbudán elhelyezkedő legiótábor és az azt körülvevő katonaváros volt a legjelentősebb. A kiadvány a Hercules villa bemutatásán kívül Óbuda katonavárosának történetével és fontosabb épületeivel is megismerteti a látogatót. Németh Margit: Az aquincumi Fürdő Múzeum és a legiótábor emlékei Vezető. Kiad.: BTM Aquincumi Múzeuma, Bp., 2006. 61 p. ill. (Aquincumi Zsebkönyvek 3. Sorozatszerkesztők: Németh Margit és Zsidi Paula) A mai Óbuda központjában a rómaiak Kr.u. 73-ban lovastábort, majd Kr.u. 89-től legiótábort létesítettek, amely egészen a 4. századig fennállt. Az aquincumi légió nagy fürdője - a thermae maiores - Magyarország legelső műemléke, amelynek maradványaira 1778- ban bukkant egy óbudai gazda. A romokat Mária Terézia királynő rendeletére a látogatók számára is hozzáférhetővé tették. Az Árpád híd átépítése során a Fürdő Múzeum területe kibővült és a monumentális fürdőépület szinte teljes alaprajza kibontakozott. A kiadvány a Fürdő Múzeum mellett az aquincumi légiótábor történetével és a többi látnivalóval is megismerteti az olvasókat. Budapest római emlékei Séták a római kori Budapesten. Szerk.: Zsidi Paula. Kiad.: BTM Aquincumi Múzeuma, Bp., 2006. 122 p. ill. (Aquincumi Zsebkönyvek 4. Sorozatszerkesztők: Németh Margit és Zsidi Paula) Európa fővárosai sorában Budapest különleges adottsága, hogy három történelmi városmagja van. Bármelyik városrészben is sétálunk, tudnunk kell, hogy a főváros fontosabb útvonalai a római kori városelőd, Aquincum településszerkezetét idézik. A városfejlődés által időről-időre megkövetelt építkezések hozzáférhetővé teszik a múltat. A feltárások eredményei sokszor a modern városképet is gazdagítják. A múzeum által közreadott vezetőben 39 olyan emléket mutatnak be, melyek az antik topográfia fontos elemeiként jelenleg is láthatók, vagy helyreállításra várnak. Az antik Pannonia forrásai Kr.u. 166-tól Kr.u. 192-ig Szerk.: Kovács Péter. Kiad.: Pan Kiadó, 2006. 358 p. ill. Jelen kommentárokkal és kísérő tanulmányokkal ellátott forrásgyűjtemény tematikusán és kronológiailag kapcsolódik a Fontes Pannoniae Antiquae I. és II. kötetéhez (2003-2005). Most a tartomány életének egy újabb szakaszát dolgozták fel, mely Pannonia talán legforgatagosabb és legvérzivatarosabb évtizedeivel, az ún. markomann háborúk korának forrásaival foglalkozik. A dunai, s ezen belül a pannóniai tartományok császárkori történetének eseménydús fejezetei voltak a majd két évtizedig tartó markomann és szarmata háborúk. Míg a Római Birodalom többi része az Anonimus-kor békéjét és áldásait élvezte, addig a dunai tartományok határain a kortársak és emlékírók szerint a pun háborúkéhoz hasonló méretű harcok folytak. A barbár törzsek elleni védekező, támadó majd büntető jellegű hadjáratokat hadvezérei segítségével maga Marcus Aurelius vezette. A császár a hadműveletek irányítása közben hunyt el a háború sújtotta Pannonia területén. A császárt a trónon fia Commodus követte, akik a barbárokkal békét kötött, apja művét nem folytatta és meggyilkolását követően a rossz emlékezetű császárok közé, sorolták. A kötet szerkezete megegyezik a korábbiakéval, az antik forráshelyeket fordítás és részletes kommentárok kísérik. Az idő sodrában Az Iparművészeti Múzeum gyűjteményeinek története. Az Iparművészeti Múzeum „Gyűjtők és kincsek" című kiállításához. Szerk.: Pataki Judit. A tanulmányok szerzői: Ács Piroska, Horváth Hilda és Vámos-Lovay Zsuzsanna. Kiad.: Iparművészeti Múzeum, Bp., 2006. 194 p. ill. „E díszalbum és a kiállítás - nyitány. Nyitánya egy korszaknak. Nyitánya egy középtávú összmúzeumi kutatásnak.”- írja bevezetőjében a tanulmányok egyik szerzője Horváth Hilda. Az Iparművészeti Múzeum új koncepcióval, új marketingfogásokkal fordult a látogatók felé. A hosszú ideig raktárban lévő műtárgyakat, műkincseket állították ki újra. E műkincsek reprezentálják a gyűjtemény gyarapodását, szemléltetik a kiemelkedő múzeumigazgatók tevékenységét, a mindenkori kultúrpolitika szempontjait. A főbb csomópontok köré rendezték a tárgyakat, nem merev időrendiségbe, hanem a tendenciákat érzékeltetve. A kiállítás és a hozzá tartozó kiadvány egy közgyűjtemény létrejöttét, történetét mutatja be, emellett számos magángyűjteménnyel adományozóval ismertet meg. Acs Piroska az Iparművészeti Múzeum palotájának építéstörténetével, Vámos-Lovay Zsuzsanna pedig az épület berendezésével ismerteti meg az olvasókat 144
