Sárközy Gabriella - Fehér Ágnes (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2007 (28. évfolyam, 1-12. szám)
2007-01-01 / 1-2. szám
©í^úzeumi Hírlevél J® A somogyacsai kántortanító tizedik gyermeke hosszú utat tett meg a kis somogyi falutól a szombathelyi polgármesterségig. Pécsett érettségizett a cisztercita papi gimnáziumban. 1899-ben avatták Budapesten az államtudományok doktorává. Két évvel később a kolozsvári egyetemen szerzett jogi doktorátust. 1899-ben került Szombathelyre. A vármegyei közigazgatási gyakornokként kezdő Újvári Ede tehetségének és szorgalmának köszönhetően gyorsan haladt a hivatali ranglétrán. Hamarosan aljegyző, 1900 májusától már árvaszéki aljegyző. Két év elteltével került a városhoz, ahol főjegyzővé választották, 1908-tól tanácsnok. 1914-től Kiskos István polgármester, a város első emberének helyettese. A legnagyobb elismerés számára, hogy tizenhat polgármester-helyettesi év után 1930-ban Szombathely polgármesterévé választották. Minden erejével és tehetségével a város gazdasági helyzetének javításán és a szegénység enyhítésén fáradozott. Ugyanakkor fontosnak tartotta a kultúra, a művészetek támogatását. Aktívan részt vett a Vasvármegyei Kultur-Egyesület munkájában, 1909-től titkára, 1919-től alelnöke. Az 1908-ban megnyílt Vasvármegyei Múzeum könyvtárának őreként tudományos alapossággal állította össze a Kultur-Egyesület könyvtárának címjegyzékét. A legínségesebb években is megmaradt a kultúra mecénásának. Hatvanöt évesen -1941 áprilisában - saját kérésére nyugdíjazták. Tervei még voltak, s energiája is, de a megváltozott, radikalizálódó politikai viszonyokat lelkiismeretével nem tudta összeegyeztetni. Pályája során több magas rangú elismerésben részesült: 1917-ben a polgári érdemrend II. osztályával tüntették ki; 1940-ben XII. Pius pápa a Nagy Szent Gergely-Rend lovagjává nevezte ki; 1941-ben nyugdíjazását követően kapta meg m. kir. kormányfőtanácsosi kinevezését. A hivatalos elismerések mellett egyéniségét talán egykori tanítványának, Pálos Károlynak számára szóló dedikációja jellemzi: „A szív polgármesterének, aki a bajbajutottak és elesettek megmentője és gyámolítója.” Dr. Ujváry Ede portréjának elhelyezése a Savaria Múzeum Emlékfalán újabb bizonyítéka az utókor elismerő tiszteletének. Csák Zsófia Savaria Múzeum történeti osztályvezető Múzeumok,, leletmentések Szenzációs felfedezés egy szegedi pincében A Móra Ferenc Múzeum munkatársai - egy beruházást megelőző régészeti feltárás keretében - megtalálták a középkori szegedi vár északnyugati saroktornyának 13 méter átmérőjű alapját. (Az illusztráción 5 számmal jelzett torony.) A felfedezés azért szenzációs, mert a kutatók eddig csak találgathattak, pontosan hol helyezkedett el a lerombolt vár. Ezt megelőzően három pont volt ismert. A megmaradt barokk kori várrészlet, a Tisza melletti vízitorony csonkja és a középkori vártemplom, melynek feltárása évek óta zajlik. A saroktorony alap megtalálásával újabb részt sikerült azonosítani. Remények szerint az északnyugati toronymaradvány az alapos régészeti munkát követően turisztikai látványosságként szolgálhatna, de erről természetesen még további egyeztetések szükségesek. M. K. Múzeumok határok nélkül A Tamási Áron Emlékház kiállításának újrarendezése A székelyföldi 1 ЗА megyei út Szováta-Székelyudvarhely szakaszának különös vonzereje van. Ezen az ötven kilométeres szakaszon, a székely Sóvidéken és a Felső-Nyikó mentén, sűrűn sorakoznak a látnivalók. A korszerűsített, kiváló minőségű műút a Hargita vulkanikus hegységét az Erdélyi-medencétől elválasztó geológiai nagy törésvonal mentén fut. Mellette változatos a táj, felszínre törő só tömzsök, hatalmas erdőségek és tiszta magyar falvak szegélyezik. Szováta-fürdő a 19. század utolsó évtizedében országos hírnevet vívott ki. Parajd sóbányája középkori eredetű, újabban gyógyközpontot is kialakítottak benne. Az ismert Korond után, a Kalonda-tetőn áthaladva Farkaslaka, Tamási Áron szülőfaluja következik, majd a Székelyszentléleki tájház mellett elhaladva a Szejke-fürdőre érkezhetünk, ahol Orbán Balázs sírjához vezet egy székely kapu sor. Mellette, Székelylengyelfalván nemrég nyílt meg a Székelyföld leírójának emlékszobája. Farkaslakán Tamási Áron emlékházát 1972. szeptember 24-én nyitották meg, az író születésének 75. évfordulóján. Egyidőben avatták Szervátiusz Jenő és Tibor Tamási emlékművét nyughelye előtt, a templom kertben. A Tamási család évszázados boronaháza a község tulajdonába került, a kiállítást a Csíkszeredái Megyei Múzeum gondozta 1994-ig. Ezután a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum felügyelete alá került. Megnyitásától nap-15
