Sárközy Gabriella - Fehér Ágnes (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2007 (28. évfolyam, 1-12. szám)

2007-07-01 / 7-8. szám

m^TúZEUMI j^ÍRLEVÉL A „Barbizon francia és magyar ecsettel" kiállítás nem egyedüli szentendrei eseménye ennek az időszaknak. Az 1993-ban alapított EURO ART szervezete a tradícióval rendelkező, máig is működő európai művésztelepek szövetsé­ge, melynek kitűzött céljai között szerepel az egymás közötti kapcsolatok ápolása. A szövetségbe néhány éve a szentendrei Régi Művésztelepet is felvették. Szentendrét az a megtiszteltetés érte, hogy az EUROART 2007-es közgyűlését a városban fogja megrendezni szeptember 28. és 30. között. A Barbizon kiállítást a Szentendrei Műhely Galériában barbizoni kortárs tárlat, a MűvészetMalomban a magyarországi művésztelepek történeti és jelenkori anyagát bemutató kiállítás, a Skanzen Galériában pedig Szakács Imre festőművész - az EuroArt egyik alelnöke — egyéni tárlata látható. Az Euro Art közgyűlés hagyományos eseménye, hogy a képzőművészek mellett az európai művésztelepeknek otthont adó városok polgármesterei is találkoznak. Az Euro Art vezetősége évek óta szorgalmazza a tagintézmények és -egyesületek valamint a nekik otthont adó települések közötti kapcsolatok szorosabbra fűzését. Ennek szellemében kezdődtek meg a tárgyalások 2007 januárjában Barbizon és Szentendre polgármesterei között a „Kulturális Testvérváros" kapcsolat kialakítására, így az első ma­gyarországi barbizoni művészeti kiállítás a testvérvárosi szerződés aláírási ceremóniájának helyszíne, összefüggéseket egyértelművé tevő kerete is lesz. 2007. november 6. után a teljes, változatlan anyagot a katalógussal és más nyomtatványokkal együtt Szombathelyre szál­lítjuk, ahol a Dunántúl lakossága és kelet-ausztriai érdeklődők is megtekinthetik a „Barbizon francia és magyar ecsettel" kiállítást. A kiállítás szervezői és kurátorai: Dr. Darkójenő, megyei múzeumigazgató helyettes (PMMI), Papp Katalin művészettörténész (Szépművészeti Múzeum), Boros Judit művészettörténész (Magyar Nemzeti Galéria), Bodonyi Emőke PhD (PMMI) Termőföldünnep a Skanzenben Szabadtéri Néprajzi Múzeum augusztus 11. A termőföld ünnepén a kenyér és a gabona témáját kiszélesítve, a föld művelésének, hasznosításának és védelmének kérdései is előtérbe kerülnek. A rendezvényhez kiváló hátteret biztosít a múzeum művelés alatt álló szántóföldje, amelyen régi táp­láléknövényeket termesztünk hagyományos technológiával, valamint a parasztházak körül elhelyezkedő konyhakertek, amelyekben biogazdálkodást folytatunk. A családoknak szóló rendezvény kiemelkedő eseménye a veterán mezőgazdasági gépek bemutatója. E napon működés közben láthatóak a különböző technológiával (víz, szél és állati erő meghajtásával) működő malmaink. A szabadtéri kiállítások kemencéiben kenyeret, cipót és kenyérlángost sütünk. A Játszóházban sárjátékokat és földön végezhető játékokat (ugróiskola, triccsezés, mancsozás, mocsár­járás) lehet kipróbálni. Közreműködő partnerek: Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Mezőkövesdi Gépmúzeum, Országos Műszaki Múzeum SZENTES „Tűrt, tiltott, támogatott" Koszta József Múzeum szeptember 30-ig A magyar rockzene története bakelitlemez-borítókon A kortárs kulturális jelenségek közül egyre nagyobb érdeklődés mutatkozik a rock és a pop zene múzeumi célú bemutatása és dokumentálása iránt, ami jó néhány intézmény fő profiljává vált világszerte. Nemcsak a híres előadóművészek személyes tárgyai sorolhatóak ide, hanem a fiatalok ruházata és a hanghordozók is, amelyek számos információt hordozhatnak az egyéni életutakról és az ifjúsági szubkultúrák működéséről. Kiállításunk az 1960-as, 1970-es és az 1980-as évek rockzenei irányzatait igyekszik bemutatni a korszak hanglemez borítóin keresztül, melyek tervezése, kivitelezése külön művészeti ágazattá vált az évtizedek során. A hanglemezkiadás gyakorlatán keresztül a hatalom működési mechanizmusaira is próbáltunk rávilágítani, amelyek jelentősen éreztették hatásukat a könnyűzene területén is. A hanglemezgyártást a kulturális élettel együtt a három T, azaz a „Tűrt, támogatott, tiltott" kategóriák határozták meg, amelyekkel a rendszer bizonyos művészeti alkotásoknak, produkcióknak lehetőséget biztosított a nagyközönség előtti meg­jelenésre, másoktól viszont megvonta ezt a jogot. Az 1960-as évek végétől már nem lehetett féken tartani az igényeket a könnyűzene iránt, és megkezdődött a lemezek nagy példányszámú gyártása. A megközelítőleg 100 kiállított lemezborító Arató Mátyás tulajdonát képezi, aki több évtizede gyűjti módszeresen a bakelitlemezeket. A tárlat összeállítása során arra törekedtünk, hogy az anyagot három nagy tematikai egységbe soroljuk. Magyarországon az első, társadalmi méretekben is érzékelhető robbanás a beat-mozgalom volt, amelyhez számos, mára legendássá vált együttes, zenekar (Il­lés, Omega, Metro stb.) kapcsolódik. Külön csoportba kerültek a rock, a blues és a metál együttesek lemezei. Az 1980-as évek elején megélénkült a rockélet undergroundja, hiszen a kemény rock egyre gyakrabban hangoztatott kifáradásával, válságával egyidőben új zenekarok jelentek meg, amelyek saját magukat tudatosan a punk vagy az új hullámos jelzővel illették. A kiállítás-rendezés során igyekeztük bemutatni a mikrobarázdás hanglemezt, amelyet a cd néhány év alatt teljesen kiszorított a mindennapi használatból. Kü­lönös értéket képviselnek azok darabok, amelyekből néhány tízezer a boltokba került, a többit viszont valami miatt megsemmisítették. A második világháborút követően a technológia fejlődésével ki­mentek a divatból a gramofon-lejátszók, és egyre többen jutottak 128

Next

/
Oldalképek
Tartalom