Sárközy Gabriella - Fehér Ágnes (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2007 (28. évfolyam, 1-12. szám)
2007-07-01 / 7-8. szám
m^úzEUMi Hírlevél m helysége. Az épület felújítása során végzett kutatások alkalmával kerültek elő a falat borító nagyméretű, városképeket és csatajeleneteket ábrázoló freskók, amelyek készítési ideje a 18. század végére tehető. A főúri életmódot, a terem közepén elhelyezett barokk bútorok szimbolizálják. Báryné dr. Gál Edit A fotókat Fííköh Levente készítette „Magyarország 1000 éves történelme érméken és emlékérmeken" Huszár Lajos Éremtár Gyöngyös, Fő tér IO. II. emelet A hazai numizmatika páratlan eseményére került sor 2007. június 2-án Gyöngyösön, egy új éremgyűjtemény megnyitására. Dobál Miklós (Gyöngyössolymos), aki korábban Svájcban élt és egy berni bank éremgyűjteményének kurátora volt, maga is éremgyűjtő, rendkívül értékes pénztörténeti anyagot adományozott Gyöngyös városának elsősorban a tanuló ifjúság okulására és hazafias nevelésére. Az adományozó kikötése volt, hogy a gyűjteményből állandó kiállítás nyíljon, és magára vállalta, hogy amíg bírja, a gyűjteményt és a kiállítást továbbra is gondozza, fejleszti, a látogatóknak pedig vezetéseket tart. Példás értékű vállalkozás, a rég múlt, a 19. századi elődök (gróf Széchenyi Ferenc, Bitnitz Lajos, Prokesch-Osten Antal báró, Ebenhöch Ferenc győri kanonok, Delhaes István stb.) példáját követő tett, hisz nem akármilyen éremanyagról van szó, hanem 100 milliós értékről. A kiállítás Szent Istvántól napjainkig bemutatja a magyar és erdélyi forgalmi pénzeket, egy Imre (1196-1204) dénárt és egy Rákóczi Zsigmond tallért (1607) kivéve mindent eredetiben. A kiállítás másik fele magyar vonatkozású emlékérmekből és kitüntetésekből áll, egyfajta képes történelmet nyújtva a látogatóknak a 16. századtól napjainkig. Az emlékérmek egy része az alábbi tematika szerint került bemutatásra: koronázási érmek, erdélyi emlékérmek, a török háborúk emlékérmei, Mária Terézia korának érmei, köztük egy 36 apró rézkarcot tartalmazó csavarosérem az 1741-1763 közötti háborúkról. A legkorábbi darab II. Lajos 1508- as székesfehérvári koronázásának alkalmából készült, az utolsó, pedig 2000-ben a millenniumi magyar ünnep alkalmából Bern Wankdorf kerületében. A szerény mennyiségű kitüntetésanyag inkább csak egy kis ízelítő, távolról sem a teljesség igényével került bemutatásra. Mindenesetre ezek között is található egy kiemelkedő ritkaság, a Horthy Miklós által alapított Corvin-díszjelvény, amit a magyar tudomány és kultúra külföldi támogatóinak adományoztak az 1930-40-es években. Ez a darab talán Ciano, Mussolini veje és külügyminiszterének példánya lehetett. Az érmek bemutatásához megfelelő, világítással és biztonsági üveggel ellátott asztali tárlók készültek, valamint egy kis katalógus a teljes kiállított anyag leírásával. Az új éremtár Huszár Lajosról lett elnevezve tisztelegve ezzel a 20. századi magyar numizmatika nemzetközi tekintélyű kutatója előtt, aki majd negyven éven át volt a Magyar Nemzeti Múzeum Éremtárának, az ország legnagyobb éremgyűjteményének munkatársa. Torbágyi Melinda Magyar Nemzeti Múzeum BUDAPEST ...És legördült a vasfüggöny Magyarország katonai története1948-1968 Hadtörténeti Intézet és Múzeum 1940-es évek végére Magyarországon, szovjet felügyelet mellett, a hatalom teljes egészében a kommunisták kezébe került; Magyarország a Szovjetunió vazallus állama lett, annak minden továbbgyűrűző politikai, gazdasági és katonai következményével együtt. Az elkövetkező mintegy négy évtized a vasfüggöny mögött, Magyarországon az államszocializmus kora, legsötétebb fejezete az 1950-es évek első fele, a Rákosi Mátyás nevével fémjelzett kommunista diktatúra. A diktatúra totális államszerkezetébe illeszkedtek a magyar fegyveres erők (Magyar Honvédség, 1951 -tői Magyar Néphadsereg, Határőrség, Rendőrség, Államvédelmi Hatóság), úgy is, mint a hatalom eszközei, elnyomó szervei. A Magyar Néphadsereg mindezen túl, előbb kétoldalú egyezmények által, 1955-től, pedig a Varsói Szerződés szervezeti keretei között, a szovjet hadsereg szövetségeseként a „béketábor'' erejét gyarapította, és készült a két világrendszer, a szocializmus és a kapitalizmus közötti végső, globális összecsapásra, a III. világháborúra. Mindennek érezhető következménye az ország teherbíró képességéhez nem igazodó erőltetett hadseregfejlesztés volt, ami az ötvenes évek elején rövid idő alatt valósággal kizsigerelte a magyar társadalmat. 1956 őszére az összetorlódott politikai, gazdasági és társadalmi problémák megingatták az elnyomó rendszert. Az október 23-án kirobbant tüntetések Budapesten fegyveres harcokba mentek át, ami a következő napokban a megszálló szovjet erők ellen már valóságos szabadságharcként folytatódott. A Magyar Részlet a kiállításból 120
