Sárközy Gabriella - Fehér Ágnes (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2007 (28. évfolyam, 1-12. szám)
2007-07-01 / 7-8. szám
<m> JTúzeumi Hírlevél m A terem utolsó kiállítási blokkjában az egykori auditórium, (ma tanácsterem) berendezésének rekonstrukciója mellett a legújabb kori épületfotók és az épület körül látható szobrok képei láthatók. Az épület 100 éve, Európa legnagyobb Mezőgazdasági Múzeumának ad otthont. A kiállítás főrendezője dr. Szatmári Sarolta. Szakértők: dr. Fülöp Éva Mária, Rosch Gábor, Rostás Péter. Kivitelezés: Szelte Tibor és a NARMER Bt. Fotó: Papp Tibor. Megtekinthető: 2008. január 7-ig dr. Szatmári Sarolta fö'igazgató-helyettes s a tervezéssel párhuzamosan megkezdődött a kivitelezése is. 1904-re állt a reneszánsz és gótikus csoport, majd 1907. június 9-én sor került a múzeum ünnepélyes átadására is. Az ezt követő száz esztendőben sokszor igen súlyos időszakokat kellett a múzeumnak átélni. AII. világháború és az 1956-os forradalom idején bekövetkezett károk helyreállítása csak az 1990-es évekre fejeződött be véglegesen. A száz esztendő alatt a múzeum jó gazdaként hasznosította az épületet, a nemzetközi szakemberek által elismert kiváló kiállításokon bemutatva a magyar mezőgazdaság és erdészet múltját és jelenét. A Vajdahunyadvárat 1991-ben nyilvánították védett műemlékké. A Magyar Mezőgazdasági Múzeum száz éve költözött a Városligeti Vajdahunyadvár végleges épületébe A Magyar Mezőgazdasági Múzeum egy évszázada talált végleges otthonra a budapesti Városliget Széchenyi szigetén, Alpár Ignác zseniálisan megtervezett és ismételten felépített épületegyüttesében. Ez a megvalósult mű azonban nem csupán jól funkcionáló múzeumépület, különleges várkastélyszerű palota, hanem hazánk ezeréves építészettörténetének gyűjteménye, különleges egységekben mutatva be a románkor, a gótika, a reneszánsz és a barokk stílus hazai és egyben európai jellegzetességeit. A köznyelvben „Vajdahunyadvár"-ként emlegetett épületegyüttes a külföldi és hazai turisták városnéző programjában, a közeli Hősök terével együtt kihagyhatatlan látványosságként szerepelt az elmúlt száz év folyamán. Európa mezőgazdasági múzeumai között valószínűleg nem sok akad, amelyik ilyen rendkívüli, romantikus hangulatú várkastély ruháját öltötte magára. Olyan épületét, amely idegenforgalmi látványosság, kultúrhistóriai nevezetesség is egyben. Mindezek mellett funkcionálisan jól működő szakmai múzeum, ami nem csupán a szakemberek számára fontos, de szinte valamennyi korosztálynak tud hétről-hétre folyamatosan szórakoztató programot, kikapcsolódást nyújtani. A budapestiek és a külföldi turisták szemében ez „a Vajdahunyadvár”, annak ellenére, hogy nem a Hunyadiak erdélyi várának szolgai másolata. Az épület első változata eredetileg az 1896-os millenniumi kiállítás Történelmi Főcsoportjaként szolgált. Az épület tervezését kétfordulós tervpályázaton nyerte el Alpár Ignác építész, majd igen rövid idő alatt ideiglenes épületként felépítve a kiállítás fő attrakciója lett. Egy év múlva, a kiállítás bezárása után úgy döntöttek, hogy ebben helyezzék el a Magyar Mezőgazdasági Múzeumot. A múzeum valóban beköltözött, de sajnos nem számoltak azzal, hogy az ideiglenesre tervezett favázas alkotás néhány éven belül életveszélyes állapotba kerül, s ezért 1899-ben le kellett bontani. Az épület értékeit elismerő művésztársadalom és a nagyközönség széles rétegeinek követelésére Darányi Ignác földművelési miniszter támogatásával elhatározták a városligeti Vajdahunyadvár ismételt felépítését, most már időt álló anyagokból, kőből, téglából, acélból a Magyar Mezőgazdasági Múzeum végleges otthona számára. A terveket ismét Alpár Ignác készítette, Magyar Nemzeti Galéria - Élet és Irodalom - 50 év Az Élet és Irodalom grafikai kiállítása Magyar Nemzeti Galéria, szeptember 9-ig A Magyar Nemzeti Galéria és az Élet és Irodalom (továbbiakban ÉS) 2007-ben ünnepük megalapításuk 50-ik évfordulóját. Ebből az alkalomból közös tárlatot szerveztek, amelynek tartalmát és koncepcióját a MNG és az ÉS közösen alakította ki. A kiállítás célja, hogy bemutassa, mivel járultak hozzá az eltelt ötven évben az ÉS folyóiratban megjelent képi közlések a magyar grafika ala-Barcsay Jenő: Anatómiai tanulmány 117
