Sárközy Gabriella - Fehér Ágnes (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2007 (28. évfolyam, 1-12. szám)
2007-07-01 / 7-8. szám
©í^úzeumi Hírlevél J© Fókusz 100 éves a városligeti Vajdahunyadvár Centenáriumi ünnepség 2007. június 8-án Jubileumi kiállítások a Magyar Mezőgazdasági a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban Múzeumban Az ünnepség délelőtt 10 órakor kezdődött a múzeum emeleti aulájában a centenárium alkalmával készült kiállítások megnyitásával. Varga Kálmán a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnöke méltatta elődeink és korunk műemlék-politikáját, kitérve a jövő felelősségére is. A centenárium alkalmából egy, az épület történetét bemutató fotókkal gazdagon illusztrált album is készült, melyet dr. Estók János tudományos titkár szerkesztett és mutatott be. A kiállítások mintegy 400 m2-en mutatják be az épület szépségeit és történetét. A Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete Fotóművészeti Tagozata 30 képből álló sorozattal ünnepelte az épületet. Dr. Szatmári Sarolta a Vajdahunyadvár kétszeri felépítéséről készült kiállításokat mutatta be a közönségnek. Az aulából levezető lépcső két oldalán a centenáriumi ünnepség fővédnöke, Gráf,József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter leplezte le az eredetileg 1912-ben készült, elpusztult és újra elkészített emléktáblákat, majd a múzeum nagytermében ünnepi műsor következett. Dr. Fehér György főigazgató ünnepi üdvözlő beszéde után Gráf József miniszter köszöntette az ünnepség résztvevőit, hangsúlyozta a múzeumnak a mezőgazdasági kultúrában betöltött szerepét, majd Weinek Leonard Zugló polgármestere a múzeum jelentőségét emelte ki Zugló kulturális életében. A műsort Lukács Sándor, Kubik Anna, a Divertimento Kamarazenekar, a Magyar Táncművészeti Főiskola hallgatói Erkel: Hunyadi L. Palotásával tették még ünnepélyesebbé. Gráf József miniszter emlékérmekkel és díszoklevelekkel jutalmazta a múzeum életében kiemelkedő munkát végző személyiségeket, így S. Szabó Ferenc egykori főigazgatót is. dr. Szatmári Sarolta főigazgató-helyettes Minden bizonnyal alig akad olyan budapesti lakos, aki ne tudná, hogy a Városligetben van a Vajdahunyadvár. Vagy azért mert télen, a műjégpályán mellette korcsolyáznak, vagy azért mert gyermekkorában szülei, vagy tanárai elvitték a Magyar Mezőgazdasági Múzeumba, ahol ott számára a legemlékezetesebb a hatalmas barnamedve volt. Udvarán tavasztól őszig turisták ezrei hallgatják a jó és kevésbé jó idegenvezetést és szorgalmasan fényképezkednek a Jákikápolna pompás kapuja előtt. Ők mintegy 20 percet töltenek itt, majd sietnek vissza a Hősök terére folytatni a budapesti városnéző túrát. Remélhetőleg valami megmaradt a sokszínű különleges épület élményéből, de sajnos biztosan nem a lényeg. Ezt szeretnénk most egy három teremből álló kiállításon bemutatni. Nevezetesen azt, hogy ez a „csodapalota” nem egy gazdag tulajdonos vágyálma szerint épült, hanem 1896-ban, a már ezer éve itt élő nép építészeti értékeit összefoglalva, a magyar történelem legbecsesebb emlékeinek adott otthont. Először ugyanis ideiglenes jellegű kiállítóhelyként készült el, az Ezredéves kiállítás Történelmi Főcsoportja számára, ahol fél évig volt látogatható a kiállítás. Az építészeti tervpályázat második fordulóját Alpár Ignác (1855-1928) nyerte, aki a három fő építészeti stílusnak legfőbb elemeit magába foglaló festői épületcsoportot hozott létre. Ennek építéstörténetét és írott és tárgyi emlékeit mutatja be a kiállítás első terme. A baloldali körterem hatalmas ablakaiból a valódi épület remek részletei is láthatók. A kitűnő fotográfus, Klösz György 1896-ban készült csodálatos fotóalbumának képei alapján mutatja be a román, a gótikus, és a reneszánsz barokk épület külső és belső szépségeit. Részlet a kiállításból Részlet a kiállításból 115
