Sárközy Gabriella - Fehér Ágnes (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2007 (28. évfolyam, 1-12. szám)
2007-01-01 / 1-2. szám
m^TúzEUMi Hírlevél anyagi helyzetére. Az öltözködés mindig feltörekvő volt, a lentebb lévők igyekeztek utánozni a mintaadó elit stílusát - mondja Katkóné Bagi Éva, a viselettörténeti kiállítás rendezője. A 20. században beinduló tömegtermelés és konfekcióipar azonban a kevésbé módos rétegek számára is hozzáférhetővé tette a divat követését. Rövidesen mindenki ruhatárában megtalálható lett egy-két divatos holmi. A szegediek az ünnepi öltözködésben sokáig a paraszt- és a polgári viselet elemeit használták tovább. A századforduló idején a szegedi belváros szinte minden utcájában létezett egy vagy több ruhakészítő szalon, de a külvárost is behálózták a kisebbnagyobb szabóságok - sok száz iparosnak munkát és megélhetést biztosítva. A szabó szakmán belül különböző kategóriák léteztek: voltak úri szabók, készruhakészítők, vásározó szabók, egyenruha-készítők, gyári konfekciósok, divatszűcsök és papi szabók is. Napjainkban a szabóságok hanyatlásának, megszűnésének lehetünk tanúi. Az emberek a nagyáruházakban vásárolnak és a kevés megrendelő nem képes eltartani a magas rezsiköltséggel működő üzleteket. A csekély tőkével rendelkező szabók manapság inkább csak ruhajavításokra vállalkoznak. A kiállítás anyagát Katkóné Bagi Éva az 1880-tól 1980-ig tartó időszakból válogatta. E száz esztendő viseletéinek bemutatásával szeretné megismertetni a szegedi divatirányzatok fontosabb állomásait a díszmagyartól a miniszoknyáig. Közönségkapcsolat Sejtelmes séta térben és időben Vártörténeti séta a Vajdahunyadvár körül Immár hagyománya van a Magyar Mezőgazdasági Múzeum azon programjának, melyet „Szórakoztató vártörténeti sétának" neveznek. 12-18 éves tanulócsoportok, általános és középiskolai osztályok, és felnőttek is ellátogatnak, hogy részt vehessenek ezen a kellemes és szokatlan tárlatvezetésen, amely zömében a szabadban zajlik. A Magyar Mezőgazdasági Múzeumnak otthont adó gyönyörű Vajdahunyadvárat ebben az esetben nem belülről csodálhatják meg, hanem a friss levegőn, hosszabb utat megtéve, szinte folyamatos mozgásban járhatják körbe az épületet. A séta során megismerkedhetnek a Vár keletkezésének körülményeivel, megszemlélhetik tornyait, melyek mindegyike saját nevet visel. Mátyás királlyal, vitézeivel, szentekkel, apostolokkal, szerzetesekkel és Anonymus-szal körülvéve szinte észrevétlenül forog vissza az idő kereke, az egész magyar történelem öleli át a látogatót egy szempillantás alatt. Miközben a múzeum épületét ért károk, és örömteli pillanatok feltárulkoznak a „tárlatvezetés" során, kinyílik néhány rejtett kapu is, mint pl. a kerengőé, melynek sajátos varázsát ritkán van mód érezni, de e túra keretében átélhetik. Hasonlóképpen, csakis a sétán van lehetőség megtekinteni a múzeum - különben csak kutatóknak, és egyetemi hallgatóknak nyitva álló - gyönyörű szakkönyvtárát, ahol még egy Napkirály korabeli falióra másolata is megcsodálható. A Vajdahunyadvár „háta mögött” bújnak meg az agrártudományok jeles művelőinek mellszobrai, sőt egy francia- és egy némettorony szokatlan párosítása is rejtőzik errefelé. Nem beszélve a titokzatosan elhelyezett Drakuláról, kinek szobrát kisördög tartja vállán. Akár művészettörténeti órával is felér ez a 100-120 perc, hiszen több száz éven át uralkodó, négy kiemelkedő építészeti stílus tárul a látogató elé, míg az épület egyes részei a Trianon előtti Magyarországra, többek között Erdélybe és a Szepességbe kalauzolnak az ott található építészeti remekek bizonyos motívumainak újbóli felelevenítésével. Mindez csupán egy kis ízelítő a Vajdahunyadvár rejtelmeiből. 2006-tól már angol és német nyelven is igénybe lehet venni a tárlatvezetést. Képekkel, illusztrált, három nyelvű füzet is vásárolható emlékeztetőként, melyet a pedagógusok nagyszerűen hasznosíthatnak az iskolába visszatérve, mintegy a hallottak feldolgozására. A múzeum a nagysikerű Múzeumok éjszakája programsorozat keretében 2005-ben és 2006-ban is részt vett 12
