Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2006 (27. évfolyam, 1-12. szám)
2006-04-01 / 4. szám
m^ÚZEUMI J/íRLEVÉLJ© nyomon. Előfordult ugyanis, hogy az egyik makói tisztviselő külön juttatásokat kért a kalákák - vagyis zene, tánc, alkoholfogyasztás melletti kocsmai mulatozás - megtartásához szükséges engedélyek kiadásáért. Az ügyből országos botrány kerekedett, amibe közvetve a polgármester belebukott, sőt még a miniszterelnök is tájékozódni volt kénytelen a történésekről. Fári Irén a szegedi iparos gyermekek továbbtanulási stratégiáit vizsgálja a két világháború között - megállapítva, hogy a tanoncok körében azidőtájt a szabó, a cipész, a fodrász és a géplakatos szakma volt a legnépszerűbb. Mindezeken kívül a könyvben - mely főként a szakmai közönségnek szól, de a történelem iránt érdeklődők is haszonnal forgathatják - található tanulmány a szeged-alsóvárosi egyházközség létrejöttéről, régi szegedi szakácskönyvről, zászlórudak díszszögeiről, katolikus nővédő egyesületről, a fogadalmi templomról, a püspöki palotáról és a Magyar Királyi Honvédség utolsó önálló hadműveletéről is. M. K. A Hamza Múzeum és Jász Galéria Jubileumi Évkönyve A magyar múzeumok háza táján kicsit is tájékozott ember számára köztudott, hogy a Hamza Múzeum a Jászságból elszármazott Hamza D. Ákos és felesége művészeti hagyatékát őrzi. S kitűnően meg is felel eme hivatásának. Azonban a megalakuláskor a Hamza Múzeum Alapítvány által működtetett intézmény feladatai 2000- ben azzal, hogy Jászberény város Önkormányzata létrehozta a Hamza Múzeum és Jász Galéria Közalapítványt, kibővültek. Mint képző- és iparművészeti tevékenységű múzeum természetesen továbbra is ápolta a Hamzák örökségét, de emellett ösztönző, szervező, menedzseri tevékenységével ettől kezdve elősegítette Jászberény és a Jászság művészeti életének történeti elemzését, a tevékenységüket itt kifejtő vagy működésükkel a Jászsághoz ilyen-olyan fokon kötődő művészek életének és pályaképének feltárását, s megpróbált egyfajta élő művészeti centrum szerepet is betölteni. Ennek a tevékenységnek a bemutatására, dokumentálására született az intézmény 10 éves fennállásának alkalmából a Jubileumi Évkönyv, amelynek szerzői az intézmény igazgatója és programszervezői, valamint felkért külső szakemberek. A Jubileumi Évkönyv dr. Horváth László megyei múzeumigazgató köszöntőjét és B. Jánosi Gyöngyi, a Hamza Múzeum bemutatását és első tíz évét méltató írását követően három jól elkülöníthető részre tagolható. A tanulmányok címszóval összefoglalt egység az évkönyv gerince, olyan írásokat tartalmaz, amelyek dr. Fűköh Levente: A kismúzeumok szerepe, feladata, helyzete című elméleti cikkét nem számítva, részben Hamza D. Ákos és felesége Lehel Mária, illetve a feleség édesapja Lehel Ferenc munkásságához, szellemi hagyatékuk ápolásához kapcsolódnak - Babgh Gyöngyi: Hamza D. Ákos helye a magyar filmtörténetben, dr. Pónyai Györgyi: Hamza D. Ákos és Karády Katalin közös filmjei, B. Jánosi Gyöngyi: Divattervezés és múzeumalapítás - Portré Hamza Lehel Máriáról, ugyanő: Csontváry - Gerlóczy - Lehel, Szűcs Rita: Sáo Pauloból... (Hamza centenáriumi megemlékezés Sao Pauloban), - részben a Jászság művészeti életéhez szolgáltatnak adalékokat, mint például Vágó Pál levelei Ernst Lajoshoz Friczné Urbán Magdolna tollából, először történik meg a Jász Múzeum képzőművészeti gyűjteményének ismertetése dr. H. Bathó Edit múzeumigazgató munkájaként, amely azt is kétségtelenné teszi, hogy a Jász Galéria létrehozása hiányt töltött be, ugyanis a Jász Múzeum képzőművészeti gyűjteményének nagyobb része történeti arcképcsarnok, illetve képtár jellegű. Ide sorolható még B. Jánosi Gyöngyi két írása a jászfényszarui PencznerPál gyűjteményről, illetve az Adatok a Jászság képzőművészetének történetéhez GálJJy Béla hagyatéka alapján. A tanulmányok blokk utolsó két írása Farkas Edit munkája, aki az intézmény hagyományőrző munkájának részeként ismerteti az általuk avatott emléktáblákat (Tábláról táblára), illetve összefogott képet ad az intézmény által működtetett művészeti társulás, alkotó közösség, a Hamza Studio öt évéről, bizonyítva, hogy a Hamza Múzeum és Jász Galéria jó házigazdája a Jászberényhez kötődő művészeti közéletnek és igazi otthona az alkotóművészeknek. A középső blokk azokat a kiállítás megnyitókat tartalmazza, amelyeket az intézmény életében a legfontosabbnak ítéltek. A Jubileumi Évkönyv utolsó része az intézmény által kiadott műveket mutatja be. Szabóné Taczman Mária, minthogy „habent sua fata libelli”, ismerteti a Hamza Múzeum kiadványai című sorozatot, amely az 1997-2003 között megjelent hét nagyszerű kötetet tartalmazza: 1) Hamza Lehel Mária: Női szemmel. Válogatott publicisztikai írások. Válogatta és szerkesztette B. Jánosi Gyöngyi. 1997. 2) Maleticsné dr. Riba Magdolna: Gy. Riba János élete és festészete. 1999. 3) Képek fekete-fehérben. Hamza D. Ákos a magyar filmművészetben. Szerk.: B. Jánosi Gyöngyi. 2000. 4) Nagybányai festők kiállítása. Szerk.: B. Jánosi Gyöngyi. 2001. 5) Egri Mária - Jánosi Gyöngyi: Benke László élete és festészete. 2001. 6) Ajászsági képzőművészek arcképcsarnoka. Szerk.: B. Jánosi Gyöngyi. 2002. 7) Vuics István élete és festészete. Szerk.: B. Jánosi Gyöngyi. 2003. A 2001-ben megjelent nyolcadik kötetet, Egri Mária -Jánosi Gyöngyi: Makay József élete és festészete, Selmeczi László, míg a Litkd József festőművész munkásságát bemutató kötetet dr. Knormé Csányi Zsuzsanna ismerteti. Végül Góg Zoltán a Bangócs Gábor és Palkó Tibor szerkesztésében megjelent Art Camp című kötetet mutatja be. Az évkönyvet a szerzők bemutatása záija. A múzeum rendezvényeiről, a kiállításokról, műalkotásokról, művészekről készült 45 színes és 23 fekete-fehér kép, valamint az angol nyelvű rezümék teszik még tartalmasabbá a kötetet. 131
