Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2006 (27. évfolyam, 1-12. szám)
2006-03-01 / 3. szám
m^fúzEUMi Hírlevél J© Tükör Gyalog-galopp... Két, az utóbbi hetekben kezembe került sajtótermékben megjelent információ kapcsán szeretném gondolataimat - igen röviden - megosztani a Tisztelt Olvasóval. Az első Szalontai Csaba mellbevágó adatsora a Múzeumi Hírlevél 2006. évi januári száma 13. oldalán jelent meg, s számokban ad egy áttekintést az autópálya építés Csongrád megyei régészeti főszámairól, ami talán még egy nem régész számára is megdöbbentő. Pláne egy régésznek, aki a számok mögöttit is érzi, hiszen végigéli/élte. Magam is igencsak megdöbbentem, pedig csak csip-csup elkerülő utacskákat ásogattam az utóbbi bő fél évtizedben (1999-2005) Szombathely határában és környékén. E közben olyat is tapasztaltam, hogy Búcsú és az országhatár (Ausztria) közötti új - ma már működő - főút nyomvonala közel 4 km-e volt folyamatosan fedett régészeti objektumokkal! Csaba adatai után (pl. az autópálya 20%-a volt régészetileg fedett) - ismerve Makkay János könyvét is autópályás régészetünkről - azonban igazán elmerengtem: hol veszik komolyan törvényünket (2001. évi LXIV. szellemét és §-it), azaz a lelőhelyeket lehetőség szerint el kell kerülni! A Hivatalok? A politikusok? A(z) NA Rt.?.... A másik - az előbbivel szoros összefüggésben lévő - egy inteijú, amely a Magyar Régész Szövetség elnökével, a KÖH egyik igazgatójával, Jankovich-Bésán Dénessel készült és az Örökség című folyóirat (KÖH tájékoztató) 2006. évijanuári száma 10 oldalán jelent meg. Ebből megtudhattam, a kb. 400 hazai régész kb. fele „szabadúszó" illetve kényszervállalkozó. Hogy ebből a számból mennyien is dolgoznak terepen, azaz „hadra foghatók" - azt sajnos nem. S vajon a „hadra foghatók" hányad része tevékenykedik az avítt múzeumi struktúrában? Az interjúból megtudtam, a múzeumokban dolgozó régészek a rugalmatlan szervezeti rendszer miatt képtelenek a „régészeti mentesítést" (meglepetés számomra e fogalom neutrális töltése, hiszen a kulturális örökségről van szó, nemde?!) elvégezni. Megjegyzem: Vas megyei tapasztalataim, de több megyében dolgozó kollégáim tevékenykedését is közelről ismerve állíthatom - még nem csődöltünk be, vagyis: a határidőket tudtuk tartani. Hogy a még íratlan régészeti etikai kódexet a határidő tartásából fakadó szakmai kompromisszumok mennyire elégítenék ki -jó kérdés. Más kérdés: az eleve irreális határidőket lehet-e tartani, s azok után rugalmatlannak tartható-e a régész(társadalom)? Úgy vélem, a nagyipari jellegű munkát végző régészet korát éljük. Ez - tudom ma már szakmai közhely. De mi van a diploma mögött rejtőző emberrel? Ma, amikor ismét rendelet módosítások előkészítésének hónapjait éljük - persze a gyorsítás, az autópályák bűvöletében és ez utóbbi attitűd a kormány színétől független - sehol sem találkoztam érdemben az EMBER védelmével. Jó, + 5 C° alatt már ne dolgozzunk,... de hány rendelet tervezet alkotó rajzolt már + 7 C°-ban régészeti jelenséget? Csak mondjuk 32 db egyszerű gödröt, tegyük fel napi 8 órában márciustól decemberig? ... Várospolitikai okból és persze építéshatósági eljárási „baki” (?) miatt pályafutásom alatt először és legkorábban idén 2006. február 6-tól kezdünk megelőző ásni, mégpedig Savaria északi temetőjében, ahol egy iskola újabb szárnya épül majd fel állami célzott támogatásból.... tanévnyitóra. Remélem - rossz érzés leírni, de így igaz és komolyan kívánom -, valakik már valaha jártak előttünk a temetőnek ebben a részében. Akkor gyorsabban végezhetünk. A decemberi végdátum igazán nem lep meg, mert zártam már feltárást december 22-én, és bontottam kelta ház betöltését november utolsó napjaiban a jégpáncél alól gázpörzsölő (ld. disznóölési kellék) segítségével. Visszatérve az eredeti gondolatmenethez: az egyébként ember „szabadúszó" vagy kényszervállalkozó későbbi sorsa kit érdekel? Az felelős érte, aki képezte, vagy aki kifacsarja? Tudom, senkit. Hiszen Ő döntött e hivatás mellett. S kit érdekel a múzeumi struktúrában dolgozó régész bére? A presztízsünk kétes értékű - ez vitathatatlan. .. .és a logoszszal mi lesz? Ilon Gábor Címlapképünk: Bellifortis töredék. Magyar Tudományos Akadémia Gyűjteménye. Fotó: Szelényi Károly LUXEMBURGI ZSIGMOND - Művészet és kultúra 1387-1437. Sigismundus - Rex et Imperator Kiállítás Budapesten, a Szépművészeti Múzeumban, 2006. március 18. - június 18. Luxemburgban, a Musée national d'Histoire et d'Art-ban, 2006. július 13. - október 15. E számunk illusztrációi a Rippl-RónaiMúzeum Morandini gyűjteménye, illetve Popovits Zoltán szobrász és ékszerteroez'óáprilis 2-ig látható művei a MüvészetMalomban. MÚZEUMI HÍRLEVÉL 2006. MÁRCIUS Kiadja a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal és a Magyar Nemzeti Múzeum. Megjelenik havonta, a NKA Múzeumi Szakmai Kollégiumának támogatásával Lapzárta: 2006. február 20. Felelős kiadó: Varga Kálmán Felelős szerkesztő: Marton Erzsébet nka Nemzeti Kulturális Alapprogram PП Kulturális ÖRÖKSÉGVÉDELmi Hivatal Szerkesztőbizottság: Szikossy Ferenc (elnök), B. Kiss Zsuzsa, Bajkay Éva, Bencze Géza, Bodó Sándor, Káldy Mária, Miszné Korenchy Anikó, Nagy László, Sárközy Gabriella, T. Biró Katalin, Vásárhelyi Tamás A szerkesztőség címe: 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. fsz. 39. Postacím: 1535 Budapest, Pf. 721. Előfizethető a szerkesztőségben igényelhető átutalási postautalványon. Ára: 3500 Ft/év Tel.: 224-5571, Fax: 224-5574 E-mail: erzsebet.marton@koh.hu HU-ISSN 1217-8209 Megjelent: 1350 példányban, 3,5 (A/5) ív terjedelemben Nyomdai előkészítés: Intruder Kft. Tördelő: Kaposvári Franciska Készült a Mester Nyomdában A folyóiratban megjelenő írások a szerzők véleményét tükrözik, amely nem szükségképpen egyezik a szerkesztők nézeteivel. A Hírlevélben közölt képek az adott múzeumból és a szerzőktől származnak. Internet: www.koh.hu,www.ahice.net
