Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2006 (27. évfolyam, 1-12. szám)
2006-02-01 / 2. szám
im JTúZEUMI HÍRLEVÉL Itt találjuk Gedai István cikkét, amelyben a történelmi viharokat átélt hazai váraink felújításának, rekonstrukciójának kérdését járta körbe, Feld István a régészeti kutatások lehetőségeit taglalta az egykori Patak „terra” területén. Amóth Ádám a sárospataki vár építéstörténetét foglalta össze, Sipka László Sárospatak szülöttéről, Árpád-házi Szent Erzsébetről emlékezett meg, Fogas Tóth Balázs, Sárospatakhoz csatolt Végardó település múltját kutatta. A történelmi visszaemlékezések között esik szó Bocskai Istvánnak és hajdúinak sárospataki szerepléséről, I. Rákóczi György zálogleveléről, a sárospataki belső város állapotáról a XVI. és XVII. században. Olvashatunk még két reneszánsz kályharekonstrukcióról, melyeket a sárospataki vár Rákóczi Múzeumában állítottak fel, könyvritkaságokról, sárospataki kéményekről, a múzeum néprajzi, régészeti gyűjteményéről, környékbeli ásatásokról, megemlékezést Bálint József festőművész, rajztanárról a Sárospataki Református Gimnázium legendás alakjáról. A csokorba gyűjtött tanulmányok a történész, régész, művészettörténész, néprajzos kollégák ajándéka, méltó köszöntése Dankó Katalinnak és külön öröm az olvasóknak egy kötetben látni a nagy múltú Sárospatakhoz, és múzeumához kötődő kutatási eredményeket. Új szerzemények a Magyar Nemzeti Múzeumban 2004. Összeállította: Pallos Lajos. Kiad.: Magyar Nemzeti Múzeum, Bp., 2005. 47 p. ill. A Magyar Nemzeti Múzeum több éves hagyománya, hogy új szerzeményeit időszaki kiállításon mutatja be, és ehhez kapcsolódó kiadványban tárja az olvasók elé az értékes műtárgyak rövid leírását, melyek fő forrása a régészeti ásatásokból előkerült leletek, a vásárlások és az ajándékok. Az elmúlt évben a múzeum régészei pénz hiányában nem tudták folytatni korábbi feltárásaikat, ezért tervásatásokból nem került kiállításra régészeti anyag. Az új szerzemények kisebb részben vásárlás, nagyobb részben pedig ajándékozás útján kerültek az egyes gyűjteményekbe. A tavalyi év legnagyobb szabású vásárlása 327 darabból álló pipagyűjtemény volt. Jelentősebb vételek közé tartoztak még a római kori email-diszítésű bronztárgyak, Eberhardt Károly 48-as emigráns, majd olasz királyi tábornok kitüntetései, Győrffy György történész szakkönyvtárának, valamint Mária Terézia királynő 1749-es unikális erdélyi ötszörös aranyforintjának a megszerzése. Emellett kisebb vásárlások révén olyan értékes anyagok kerültek a múzeumba, mint például Asbóth Lajos kinevezési okmánya 1849-ből, vagy színes filmplakátok az 1910-es évekből. Győrffy György történész akadémikus szakkönyvtárát a Magyar Nemzeti Múzeum vásárolta meg. A több ezer kötetes, magyar és külföldi történeti forráskiadványokat, kézikönyveket és monográfiákat tartalmazó könyvtár 18-19. századi ritka kiadványaiból állítottak ki a kiállításon. Ezek a könyvek a magyar tudományos történetírás és forráskiadás első évtizedeit reprezentálják. Régészeti kutatások Magyarországon 2004 Szerk.: Kisfaludi Júlia. Kiad.: Kulturális Örökségvédelmi Hivatal és a Magyar Nemzeti Múzeum, Bp., 2005. 320 p. ill. Straub Péter (Karoling-kori település Nagyrécsén címmel) beszámol az M7-es autópálya építését megelőző feltárások keretében a Nagykanizsa és Zalakomár közti szakasz részeként a Nagyrécse, Baráka dűlő lelőhely megelőző feltárásáról. Gergely Balázs szakmai konzulensével, dr. Németh Péterrel a Székelyt Demecserrel összekötő műút terepbejárása során, kora középkori település nyomaira bukkantak. Az ásatás során tizenhat veremházat és más típusú földbe mélyített építményt, külső kemencét, árokrészletet, más régészeti objektumokat sikerült feltárniuk, dokumentálniuk. Az előkerült leletanyag a nyíregyházi Jósa András Múzeumba került. A szerző dolgozatában a teleprészlet Árpád-kori házait mutatja be. Terei György a Kőérberek-Tóváros lakópark területén folyó Árpád-kori falu feltárásáról szól. 2005 tavaszán a teljes feltárás még nem fejeződött be, ezért a cikk írója a 2003-2004-es évek főbb eredményeit mutatja be. Lászay Judité s Papp Adrienn 2004-ben kezdték meg a Rudas fürdőben a régészeti feltárást, valamint a falkutatást, mely az épület tervezett rekonstrukciójához és fejlesztéséhez kapcsolódott. 1999 és 2004 közötti Somogy megyében történt terepjárásokról számolnak be a szerzők (Fekete Csanád, Honti Szilvia, Horváth Friderika, Jankovich B. Dénes, Korom Anita és Költő László). A Kulturális Örökség Igazgatósága és a Somogy megyei Múzeumok Igazgatósága 1999-ben kezdett közös progra-68
