Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2006 (27. évfolyam, 1-12. szám)
2006-12-01 / 12. szám
<m,^úzEUMi Hírlevél J© • Antikvák (Libri impressi saeculi XVI) • Régi Magyar Könyvtár (RMK) • Piaristica (Piarisztikum-gyűjtemény) • Collectanea A könyvtár kincseiből A Piarista Központi Könyvtár két különlegesen szép kódexet őriz. Az egyik a XIV. század első feléből származó, gazdagon illusztrált Biblia, a másik az 1413 körül készült Concordantiae Caritatis, mely művészettörténeti szempontból is kiemelkedő jelentőségű. (Bővebben a könyvtár honlapján: http://archivum. piar.hu/konyvtar) A könyvtár számtalan unikumot őriz. Itt található például Baranyai Decsi Jánosnak a törökök elleni harcra buzdító verse 1597-ből, pontosabban a vers eddig ismert legteljesebb töredéke. (Ld. Holler László tanulmányát a M. Könyvszemle 2001/1-es számában. A későbbi korokból is vannak különlegességek. A könyvtár egyik legismertebb kincse: II. Rákóczi Ferenc ábécés könyve, a tulajdonos saját kézzel írt bejegyzéseivel. A 20. századból - sok más mellett - említést érdemelnek Radnóti Miklós meleghangú dedikációi, melyeket a Sík Sándornak - szeretett tanárának - küldött verseskötetek elején olvashatunk. A Központi Papnevelő Intézet Pálos Könyvtára Az 1715-1780 között épült templom- és kolostor-együttesen belül a könyvtár 1760/70 között készült. Berendezését Rutschmann Antal bajor származású pálos szerzetes irányítása mellett faragták a pálosok. A mennyezeti freskót 1770 előtt minden bizonnyal a templomot festő Paul Troger tanítványai készítették. A Széchenyi Ferenc megrendelésére készült Pietro Rivetti féle címergyűjteményt az 1990 körüli restauráláskor eltávolították. A könyvtár állománya 16 000 mű kb. 8 000 kötetben. A pálosok a törökök elől folyamatosan menekített és Felsőelefánton őrzött könyvállományukkal töltötték föl a polcokat, 1770 körül. 1786-ban érte a kolostort az abolíció. (1780-tól II. József elrendelte a nem-tanító és betegápoló rendeknél a felvétel beszüntetését, majd nyugatról keletre sávosan haladva lefoglalták a kolostorokat, és szélnek eresztették a szerzeteseket. Az ingóságokat - bútorzat, gazdasági dolgok - elárverezték, az igazi műkincseket és nemesfém holmit a kincstárba vitték. A könyvtárakat leltárba vették és felhozták az Egyetemi Könyvtárba.) Ebben az évben a Pálos könyvtár anyagát is átvitték az Egyetemi Könyvtárba. 1789-1803 között a kolostor épülete különféle kormányhivatalok helyéül szolgált. 1803-ban Széchenyi Ferenc megkapta a királytól Nemzeti Múzeum céljára a kolostor épületét, és Nagycenkről idehozatta könyvtárát. így lett e könyvtár az Országos Széchenyi Könyvtár első otthona. 1803. december 8-án itt nyílt meg a Nemzeti Múzeum és Könyvtár. 1805-ben a napóleoni háború miatt a Múzeum és Könyvtár anyagát Nagyváradra menekítették. Ugyanebben az évben I. Ferenc ebben az épületben alapította a Pesti Központi Papnevelő Intézetet. A rektor és a tanárok az Egyetemi Könyvtár duplumállományából válogatott, 163 kolostorból származó könyvvel tölthették fel ismét a polcokat. Az Egyetemi Könyvtár azonban kódexet nem adott, s a legrégebbi nyomtatványokból is valószínű tévedésből került ide néhány. Legrégebbi nyomtatványaik: incunabulum kb. 20 db., antiqua kb. 3000 db. A könyvtár anyaga nem kölcsönözhető, zárt muzeális gyűjtemény. A gyűjtőkörbe a következők tartoznak: szentírás tudomány, egyháztörténelem, patrisztika, egyházjog, erkölcstan, elmélkedési és prédikációs irodalom. A másik terem 1870-es években lett berendezve az esztergomi kanonok hagyatékából 1800-1910 közötti évek anyagából, mely a kispapok kézi könyvtáraként is szolgál. A Pálos Könyvtár hangulata a régmúlt időket hozza vissza számunkra: eredeti termének külön érdekessége, hogy a mai napig nem vezették be oda a villanyt, sem fűtése nincs. Éppen ezért a nagyon gondosan őrzött könyvállomány csak tavasztól késő őszig nappal és megfelelő kinti hőmérséklet függvényében használható. 387
