Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2006 (27. évfolyam, 1-12. szám)
2006-12-01 / 12. szám
©í^úzeumi Hírlevél J© 1766-ig pesti házfőnök volt, egy tartományi studium generale-t szeretett volna kialakítani a pesti rendházban. Ez az intézmény - valószínűleg anyagi okok miatt - nem valósult meg, de Cörver összegyűjtötte az ide szánt könyvek egy részét, amelyeket ,,Bibliot[heca] Domus Studiorfum] Gener[alium] Provinciáé] Hung[ariae] Cler[icorum] Reg[ularium] Paup[erum] Matris D[ei] Schol[arum] Piar[um]" föliratú szuperexlibris-szel láttak el. Jelenleg a superexlibrisek alapján 263 ilyen kötetet ismerünk. Köztük vannak Cörver saját könyvei is, amelyekről 1756-ban külön kötetben betűrendes katalógus is készült. Cörver gyűjteményénél is nagyobb volt azonban az a 728 szerző 1460 kötetéből álló könyvtár, amelyet az 1773-ban elhunyt Bajtay Antal (1755-1756 között tartományfőnök, majd II. József nevelője és 1760-tól erdélyi püspök) hagyott végrendeletileg a rendtartományra, és amelyről a tartományfőnök úgy döntött, hogy a pesti rendházba kerüljön. A következő évtizedekben a könyvtár újabb jelentős könyvhagyatékokkal gyarapodott főként Conradi Norberttól, Valero Jakabtól, Pállya Istvántól, Horányi Elektől és Révai Miklóstól. Utóbbi ugyan halálakor már nem volt a rend tagja, de 1807-ben tett végrendeletében könyveit mégis a pesti rendházra hagyta, csakúgy, mint néhány évvel később egy Szencen végzett geometra, Klohammer János. A XIX. század elején a könyvtárat egy háromablakos teremben őrizték. Kölcsönzőkönyve 1781-ből ismert, első katalógusa pedig 1811-ből. Az 1780-as évektől a könyvtárosnak - az egyik tanárnak - már kisegítője is volt, 1805-től pedig változó beosztásban évente 4-6 piarista tanár is feladatul kapta, hogy iskolai munkája mellett a könyvtár prefektusának is segítségére legyen. A XIX. század első felében a nyitrai és váci rendi főiskolák, illetve a budai és más rendházak is kaptak könyveket a pesti könyvtárból. Ekkortájt azonban a pesti rendházban további könyvtárak is keletkeztek. Egyrészt létrejött az iskola tanári könyvtára, amelynek állományában a XIX. század végén már ősnyomtatványok, régi magyar nyomtatványok és kéziratok is voltak. Még ennél is jelentősebb könyvtári gyűjtemény volt azonban a rendtartomány könyvtára, a „Bibliotheca Provinciae”. A XIX. század elejétől ide kerültek például az elhunyt provinciálisok könyvei és néhány más jelentős hagyaték is. 1870-ben a „Bibliotheca Provinciae"-ból hozták létre a rendi tanárjelöltek és a vidéki rendtagok használatára a Központi Könyvtárat, amely szintén főként hagyatékokból gyarapodott. A XX. század elején a rendházi könyvtár kettő, a központi könyvtár pedig egy termet foglalt el egymás mellett a rendház földszintjén. 1916-ban, az új budapesti rendház fölépültével a két könyvtárat egyesítették, sőt 1974-ben a tanári könyvtárat is fölszámolták és annak anyagát is a rendtartomány Központi Könyvtárába olvasztották be. Állománya kb. 90 000 mű 108 000 kötetben és 5000 kötet folyóirat. Tervszerűen nem gyarapszik, csupán hagyatékokból és ajándékozásból. A teljes állományról szakonként betűrendes cédulakatalógus áll rendelkezésre. Az elektromos feldolgozás folyamatban van, egy kis része már hálózaton is hozzáférhető. A kéziratokat a középkori kódexek kivételével levéltár őrzi. Különgyűjtemények • Középkori kódexek (Codices medii aevi) • Ősnyomtatványok (Incunabula) 386
