Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2006 (27. évfolyam, 1-12. szám)
2006-10-01 / 10. szám
©i-^TúZEUMI J^ÍRLEVÉLJ© oldáshoz azonban már több kell. Ez a többlet a leginkább időt rabló és egyben költségigényes tevékenység, azaz a kézi lapozás mellőzésének lehetősége. A fenti felsorolás második igénypontját kielégítő, automata lapozásra is képes készülékek reprezentálják a könyvdigitalizáló készülékek új generációját. Bár viszonylag sok cég fejlesztett ki különböző könyvdigitalizáló berendezéseket, ezek közül összesen három olyan van, amelynek ténylegesen van az automata lapozásra is megfelelő megoldása. Ezen cégek a következők:- a svájci 4DigitalBooks-ASSY SA (www.4digitalbooks. com),- az amerikai (USA) Kirtas Technologies Inc. (www. kirtas-tech.com), - és a European Knowledge Centre Ltd. (www.euroknows.com). Az első cég (4DigitalBooks) által kifejlesztett DigiLine széria egyes típusai (DL1500/DL1800/DL3000), alapkiszerelésben fekete/fehér (greyscale) kamerákkal felszerelt 1200 kg-os monstrumkészülékek. A gépcsalád legnagyobb hátránya, hogy bár teljesíti a felbontás és az automata lapozás elvárt igényeit, mindezeket a könyvekre nézve nem túl kíméletesen teszi. Ez megnyilvánul egyrészt abban, hogy a könyveket a digitalizálás során 180°-ban kell kinyitni (ami önmagában is megterheli a könyveket), másrészt abban, hogy a lapozás közben a lapok óhatatlanul gyúródnék (lásd bal oldali ábra). A szériacsaládhoz tartozó különböző készülékek költséghatékonyság szempontjából nem elhanyagolható végfelhasználói árai a lehetséges kiegészítőkkel együtt (például színes kamera, software, stb.) nagyságrendileg 200 és 300 ezer USD között mozognak. A második cég (Kirtas) által kifejlesztett készülékcsalád gépei (APT BookScan 1200/2400) méretüket tekintve már sokkal barátságosabbak (ld. alsó ábra). A 77 kg-os, asztalon is elhelyezhető gépek a könyveket is sokkal kíméletesebben kezelik, mivel a könyveket már csak 120°-ban kell kinyitni (bár a lapokat még így is le kell szorítani), és a speciálisan kialakított automata lapozó lapjait nem gyűri. A készüléknek a nyílásszögből és a leszorításból adódó esetleges sérülésveszélyen túl még két lényeges hátránya van. Az egyik inkább műszaki jellegű, ami abból adódik, hogy a kialakított konstrukció a kis alakú (A5 körüli) könyvek digitalizálására lényegében nem alkalmas. A másik hátrány inkább üzleti jellegű, ami abból adódik, hogy a készülékek európai szervizellátottsága egyelőre nem megoldott. Ez utóbbi problémával kapcsolatos érdekesség, hogy megkeresésünkre az amerikai fejlesztő cég készülékeire csak 3 hónapos garanciát vállalt. A készülékcsalád végfelhasználói árai 150 és 200 ezer USD között mozognak. Bár a fent leírt két cég készülékei teljesítik a könyvdigitalizálással kapcsolatban támasztott igények közül az első kettőt (képminőség, automatizált lapozás), de a harmadikat, azaz a könyvek esetleges sérülését elkerülő, kíméletes digitalizálás lehetőségét nem biztosítják. Ez egyrészt abból adódik, hogy a könyveket viszonylag nagy (minimum 120°) nyílásszögben kell kinyitni a digitalizálás során, másrészt abból, hogy ezen nyílásszög mellett a könyveket le kell szorítani. Az egyetlen megoldás, amely a könyvdigitalizálással szemben állított mindhárom igénypontot kielégíti, és ezáltal alkalmas a régi (és egyben értékes) könyvek digitalizálására is, az a harmadik cég, a European Knowledge Centre által kifejlesztett termék, az Alexandria Book Scanner. Az Alexandria Book Scanner legnagyobb előnye, hogy a könyveket csupán 45°ban kell kinyitni az eljárás során (jobb oldali ábra), amely a világon egyedülálló módon teszi lehetővé a könyvek kíméletes, és egyben sérülésmentes digitalizálását. A kis nyílásszög további előnye, hogy a könyvlapok teljesen 317
