Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2006 (27. évfolyam, 1-12. szám)
2006-09-01 / 9. szám
©í^úzeumi Hírlevél да Francois Paschoud. Bari, Edipuglia, 2002. 478 p. 25 cm 40.534, 1998 Karwowski, Maciej: Laténezeitlicher Glasringschmuck aus Ostösterreich. Wien, Verlag der Österreichischen Akademie der Wissenschaften, 2004. 241 p. ill. + 91 t. 30 cm. /Mitteilungen der Prähistorischen Kommission Bd. 55./ Q 16.717, 1485 Mihovilic, Kristina: Nezakcij. Prapovijrsni nalazi 1900-1953. Pula, Arheoloski muzej Istre, 2001. 444 p. ill. 31 cm. /Monografie i katalozi 11./ Q 16.948 587/2002 Vokolek, Vit: Gräberfelder der Lausitzer Kultur in Ostböhmen 1-П. Pragae, Museum Nationale Pragae, 2003. 2 db. 785 p. ill. 30 cm /Fontes Archaeologici Pragenses Vol. 27./. Q 16.729/1-2, 1514 1701 Zábojník, Jozef: Slovensko a avarsky kaganát. Bratislava, 2004. 167 p. ill. 30 cm /Studia Archaeologica et Medievalia Tom. VI./ Q 16.836 1706 Magyar múzeumi kiadványok Összeállította Sárközy Gabriella Magyar-ukrán közös múlt és jelen Nemzetközi tudományos konferencia anyagai (2005. április 14-16.) Szerk.: Szmolij, V.A. Kiad.: Az Ukrán Nemzeti Tudományos Akadémia Történettudományi Intézete, Kijev, 2006. 540 p. Ez a nemzetközi tudományos konferencia, melyre az Ukrán Nemzeti Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének és a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének közös szervezésében, valamint az Ukrán Kisebbségügyi és Migrációs Állami Bizottság, a Határon Túli Magyarok Hivatalának és a Magyar Köztársaság Ukrajnai Nagykövetségének támogatásával került sor, az ukrán-magyar kapcsolatok történelmi múltjával és jelenlegi fejlődésével kapcsolatos aktuális kérdések megvitatásával foglalkozott. A kötetben a konferencián elhangzott előadások szövegét olvashatjuk. A két ország vezető történészei által megvitatásra kerülő kérdések között különös figyelmet érdemeltek olyan sarkalatos problémák megvilágítása az ukrán és a magyar nép történelmi kapcsolatrendszerében, mint a IX-XIII. századi orosz-magyar kapcsolatokjellege és fejlődése, az Erdélyi fejedelemség és a Zaporozsjei Had. Szó került a XVII. században az Ukrán Hetmanság közötti diplomáciai kapcsolatról és katona-politikai együttműködésről, Magyarország nemzetiségi politikájáról Kárpátalja területén és annak változásairól az évszázadok folyamán. Ugyancsak előadások hangzottak el a bonyolult ukrán-magyar kapcsolatokról az első és a második világháború idején, a független Ukrajna és a Magyar Köztársaság közötti együttműködés alakulásáról és annak távlatairól az európai integrációs folyamatok kibontakozásának körülményei között, valamint egyéb aktuális kérdésekről. A konferencián elhangzott előadások ukrán és magyar nyelven jelennek meg a kötetben, a rendezők és szervezők reményei szerint ezzel is hozzájárulnak a két ország történészeinek közötti együttműködésének elmélyítéséhez, a magyar-ukrán történelmi kapcsolatok vitás és kevésbé tanulmányozott kérdéseinek közös tisztázásával elősegítik a kétoldalú kapcsolatok fejlődését. Szekrényessy Attila: Egy borsodi udvarház története Kiad.: Edelényi Városi Könyvtár és Múzeum, Budapest, 2006. 166 p. ill. E tanulmány a Bódva-völgyében fekvő kicsiny Borsod falu nemesi udvarházának történetét tárja elénk. A szerző hiteles forrásokra támaszkodva mutatja be az itt folyt feudális gazdálkodás 19. századi formáit. Bepillantást nyerhetünk egy középkori eredetű nemesi udvarház és lakóinak provinciális hétköznapjaiba. Korabeli levelek, naplók, visszaemlékezések alapján első kézből kapunk tájékoztatást az itt folyó birtokos életről, a Bódva-völgyi nemesség hétköznapjairól, ceremoniális vadászatairól, halászatairól, házi hangversenyekről. Olvashatunk agarász és lóversenyekről, álmos feudalizmust őrző megyegyűlésekről, a kétközpontú Osztrák - Magyar Monarchia fővárosaiban eltöltött vigalmakról. A szerző a korabeli dokumentumok, közreadásával bevezeti az érdeklődőket egy középkori eredetű birtok irányításába, megismerhetjük az uradalmi cselédek tevékenységét, az udvarház közvetlen személyzetének feladatait, Borsod utolsó feudális típusú földesurát, Szekrényessy Árpád személyiségét és a közpályán betöltött szerepét. Végezetül a „Vörös csillag Borsod felett" című fejezetben a birtok utóéletének, sajátosan kelet-európai sorsáról olvashatunk az első (1919) és a második (1948-1990) kommunista diktatúrák időszakában. Kiderül miként lett a virágzó nemesi uradalomból sztálinista típusú termelőszövetkezet, virágzásból pusztulás, az egykori kulturális központból szánalmas állapotokat mutató valóság. Kovács László: Ganz Ábrahám Kiad.: Országis Műszaki Múzeum Öntödei Múzeuma, Bp„ 2006. 44 p. ill. (Öntödei Múzeumi Füzetek 16.) Az Országos Műszaki Múzeum Öntödei Múzeuma Magyarország egyik legrégibb ipartörténeti jelentőségű épületében van. 284
