Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2006 (27. évfolyam, 1-12. szám)
2006-09-01 / 9. szám
©Múzeumi J/írlevélj© feladatai kapcsán számos esetben - sikeresen ki is tért Szendrői Jenő vezetésével a szocreál formai elvárásai elől. Mátrai-Gottwald Gyula, Gnädig Miklós, Wolff Johanna, Resatkó Endre, Horváth Gyula, Szabó Árpád és mások tervei alapján épültek a helyszínen előre gyártott, nagy fesztávolságú, daruzott csarnokok, erőművek és hűtőtornyok, raktárak, gabonatárházak (Pét, Inota, Kazincbarcika, Mezőkövesd stb). Ideiglenes voltukból következően a kiállítási- és pavilonépítészet is az a terület volt, ahol az építészek adott esetekben sikerrel tarthatták meg a formaalkotás szabadságát: Szabó István: Magyar Rádió, Pagoda (1949). Az építészek teoretikusai kezdetben úgy látták, hogy a szovjet iniciatívák alapján érkező szocialista realizmus kívánalmai nem összeegyeztethetetlenek a modem formálás elveivel. A Sztálin generalisszimusztól eredeztetett definíció szerint az építészetben (művészetekben) a szocialista realizmus tartalmában szocialista, formájában nemzeti. Az épített mű tartalommá és formává osztott (dichotom) szemléleti keretei között a tartalmi oldal az emberről való gondoskodás sztálini elvét jelentette, formájában pedig nemzeti lesz. Ezt a fordulatot készítette elő az 1949. évi formalizmus vita, ami már az egyetlen szaklap az Építész -Építészet hasábjain bontakozott ki, melynek keretei között kezdték meg ideológiai alapon a leszámolást az imperialista behatást képviselő modernizmussal. Ismert volt a zsdanovi tétel: „a formalistákat... összefűzi népellenségük". A kommunista építészek határozatot is hoztak arról, hogy fel kell számolni az imperialistáknak a formalizmuson, kozmopolitizmuson keresztül megnyilvánuló támadását, s egyben meg kell teremteni a szocialista realista építőművészetet. Sajátos ellentmondás, hogy az erőltetett iparosítás csődjét követő Nagy Imre vezette reformista kormányzás idején szaporodott meg a lakótelepek különböző síkmértani alakzataiba szervezett bérházaiban az ún. 'Cs' - csökkentett komfort fokozatú lakások száma. A szocialista újvárosok és Budapest tervezett átépítése (1953) szimbólumhordozó karakterük révén kívánta kifejezésre juttatni az önmagát történelmi nóvumként definiáló hatalmi - társadalmi berendezkedés reprezentációját és legitimálását. Ny. Sz. Hruscsov, az SZKP első titkára 1954 decemberében nem ideológiai, hanem költség-hatékonysági megfontolásból küldte a történelem süllyesztőjébe a szocreált, mindenekelőtt mert nem tudta megoldani az égető lakáshiányt. Szabad utat kapott az előregyártás, a paneltechnológia. Idehaza a cezúrát az építészetben Molnár Péter Siófoki Meteorológiai Obszervatóriumának tiszta funkcionalista-konstruktivista épülete jelképezheti, amelynek tervei már fél évvel az ominózus beszéd előtt elkészültek! A politikatörténeti hosszú ötvenes évek hátterében az építészeti modernitás szellemét nem lehetett már visszanyomni a palackba. A korábban megkezdett építkezések szorel-lé /sic!/ szelídülve fejeződtek be. Az 1957-tel újra kezdődő helyreállítások folyamatában különösen az Üllői úti foghíjbeépítések eredményeztek fontos és szép épületeket, de ide sorolandó Dúl Dezső 1958-ban átadott Mártírok úti Lottóháza is, vagy az Erzsébet téri, oszlopokra állított lakóháza (1958). Az épület szerkezetét a homlokzaton feltáró, nagyraszteres kialakítás, a színes kerámialapos burkolás számos egyedi tervezésű épület jellemzője lett. Mikolás Tibor áruház- és lakóépülete Debrecenben (1956-61) nagysíkokkal komponált, színes főhomlokzata pedig kapcsolatot talált az időszak geometrikus, új konstruktivista képzőművészeti törekvéseivel. A szerkezetiség hangsúlyozása az eltérő épülettípusok vonatkozásában is egyfajta visszahatás volt a szocreál stíluselvű gyakorlatára. Callmey er Ferenc 1957-ben Badacsonyban épült poharazója már a magyar regionalista - organikus építészet kiemelkedő indító darabja. Gádoros Lajos és munkatársai magyar pavilonja a brüsszeli világkiállításon (1958) a klasszikus modern eszköztárból építkezett, s a felvonultatott kiállítási anyaggal együtt - Csontváry Mária kútja Názáretben, Somogyi József martinász szobra (1953) - az elvárásoknak megfelelően propagálta a kádári-konszolidációt. Egy kiállítás válogatás eredménye. Ezért szükségképpen torzít. Annál is inkább, mert csak a múzeumunk gyűjteményéből válogattuk a magyar építészet történetének másfél évtizedét bemutató anyagot. Azonban sajnos, a Magyar Építészeti Múzeum számos korszakos jelentőségű épületről semmilyen dokumentummal nem rendelkezik. Ezért kiállításunk egyfelől gyűjteménygyarapítási kötelezettségeinkre kívánja ráirányítani az építész társadalom jóindulatú figyelmét - mivel a korszak építészete integráns és kulcsfontosságú szakasza újabb kori építőművészetünknek-, másfelől egyre sürgetőbbé vált ezeknek az ötven-hatvan éves alkotásoknak a műemléki szempontú óvása és védelme. Prakfalvi Endre A további aktuális programokról és a látogatható épületekről a www.oroksegnapok.hu honlapon tájékozódhatnak! Q£ ., ..... . Új időszaki kiállítások BUDAPEST KÖZÉP60 - építészet és oktatás. Kiállítás a Budapest Galéria kiállítótermeiben 2006. szeptember 18. - október 15. Különleges pillanat a mostani a Középülettervezési Tanszék történetében: a hatvanéves évforduló nemcsak lezár egy korszakot, hanem jelentős változások nyitányával esik egybe. Az Építészmérnöki Karon a most, 2006 őszén nyíló tanévben indul a többciklusú képzés, amely az ún. bolognai folyamat részeként, tágabb értelemben, alapjaiban reformálja meg az egész magyar felsőoktatást. A településeink képét alapvetően befolyásoló középületek tervezését legmagasabb szinten éppen a BME Középülettervezési Tanszékén oktatják. Joggal állíthatjuk tehát, hogy a Tanszék, mindenkori oktatói és az itt diplomázott számos kiváló építész révén, meghatározó szerepet töltött és tölt be ma is 256
