Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2006 (27. évfolyam, 1-12. szám)
2006-06-01 / 6. szám
©Múzeumi Hírlevél Múzeumok és gyűjtemények XVII. századi kincslelet az Alföldön Damjanich János Múzeum Szolnok A Vásárhelyi-terv részeként épülő tiszaroffi árapasztó munkáinak megelőző régészeti feltárása során figyelemre méltó pénzlelet jött napvilágra a harmincéves háború (1618-1648) korából Jász-Nagykun-Szolnok megyében és került be a szolnoki Damjanich János Múzeumba, ahol jelenleg tisztítása és első számbavétele folyik. Amint azt Polgár Zoltán, az ásatásokat vezető régész elmondta, a maga korában is igen nagy értéket képviselő, 1617 és 1639 között kiadott egész tallérokból és egy aranyforintból álló anyag elsősorban II. Ferdinánd német-római császár vereteit tartalmazza, de megtalálható közötte Bethlen Gábor erdélyi fejedelem, II. Gusztáv Adolf svéd király, IV. Keresztély dán király, a szász herceg, Braunschweig hercegség és a salzburgi érsek pénze is. Néhány vitás darab azonosítása még folyik. Különössége a leletnek, hogy török veretet egyáltalán nem tartalmaz, az akkor itt létező szultáni fennhatóság ellenére. A dr. Bagi Gábor kandidátus, történész által vizsgált oklevelek és más levéltári források itt egy Lak nevű középkori falu létezését bizonyítják, de a feltárás jelenlegi szakaszában egyenlőre semmilyen objektum nem köthető a pénzekhez. Az sem bizonyítható, hogy a pénz gazdája itt élt, nem kizárt, hogy pusztán erre járhatott, s valami okból egy időre elrejtette azt, de visszajönni már nem tudott érte. A címletek nagy értéke alapján minden bizonnyal egy megtakarított vagyonról lehet szó, mivel a mindennapi forgalomban ennél kisebb értékeket használtak. Ebből kiindulva egy tehetős középnemest is gyaníthatunk a kincs gazdájaként, de nem vethető el a harmincéves háború egy jól fizetett zsoldosának A kincs részlete személye sem a vagyon hátterében. A lelettel együtt napvilágra bukkant számtalan muskétagolyó alapján nem zárható ki I. Rákóczi György 1644-1645-ös, az osztrákok ellen indított hadjáratának szerepe sem az elrejtés okai közül. Az már nem derült ki, hogy miben rejtették el a pénzeket. A valószínűleg vászon, vagy bőr táskát elemésztette az idő, de a területet a legmodernebb műszerekkel átvizsgáló Szabó Enikő és az erre szakosodott Techno-lab Kft. munkája nyomán teljes bizonyossággal megállapítható, hogy az egykor elrejtett vagyon maradéktalanul a felszínre került, így jó képet ad egykori gazdájának anyagi helyzetéről. Feldolgozás után a leletet hamarosan a nagyközönségnek is bemutatják a Damjanich János Múzeumban Szolnokon. Szathmáry István Fotók: Kozma Károly Tudományos tevékenység ÚJ KIADVÁNYOK A Herman Ottó Múzeum Ásványtárának legújabb kiadványai Szendrei Géza és Tóth Tibor (szerk.) (2006): A magyarországi szikes talajok felszíni sóásványai. Topographia Mineralogica Hungariae-sorozat, IX. kötet. 104 oldal, ára 700 Ft. A szikes talajok kutatása hosszú múltra és nagy hagyományokra tekint vissza hazánkban. Az első kísérletek Tessedik Sámuel nevéhez fűződtek a XVIII. században. A hazai talajtan olyan kimagasló, nemzetközileg is széles körben elismert egyéniségei szentelték munkásságukjelentős, meghatározó részét a szikes talajok kutatásának, mint Treitz Péter, 'Sigmond Elek, Herke Sándor, Arany Sándor, Pretten-II. Ferdinánd aranyforintja 200
