Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2006 (27. évfolyam, 1-12. szám)
2006-05-01 / 5. szám
mifúzEUMi Hírlevél J® Kamotsay István Kiad.: Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata, Hódmezővásárhely, 2005. 143 p. ill. Kamotsay István szobrászművésznek állít emléket a könyv, melynek elkészülte elsősorban leányának, Kamotsay Katalinnak köszönhető, de a művész életművének kiállításában és művészi hagyatékának feldolgozásában, bemutatásában többen is közreműködtek. A művész önéletrajzából megismerhetjük életének főbb állomásait, művészi hitvallását. Néhány önálló kiállítása mellett számtalan kollektív kiállításon vett részt, külföldön, Budapesten, vidéki városokban. Művei többek között a köztereken, Magyar Nemzeti Galériában, a hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeumban és egyéb köz- és magángyűjteményekben láthatók. A kötetben megszólal Tusnády Gábor matematikus, Kiss Endre gépészmérnök, Fenyvesi Félix Lajos költő, akik a művésszel való személyes emlékeiket, élményeiket osztják meg az olvasókkal. A színes és fekete-fehér fotókon keresztül láthatjuk Kamotsay István festményeit és grafikáit, érmeit és domborműveit, kisplasztikáit, fémplasztikáit és köztéri szobrait. Kostyál Gyula - Zóka Gyula: „Hirdette utcákon, tereken..." Németh János művei köztereken és középületekben Kiad.: Zala Megyei Múzeumok Igazgatósága, Zalaegerszeg, 2004. 99 p. ill. Napjaink jelentős magyar keramikusa Németh János - Zalaegerszeg Megyei Jogú Város díszpolgára - 2004-ben ünnepelte 70.-dik születésnapját. Több évtizednyi sikeres alkotómunka áll mögötte, rangos elismerések, kiállítások, köztéri szobrok sokasága. Egyedi és egyszeri alkotásaiban kezeit kézműves generációk sora vezeti. A szülőföldjén lakó emberek nap, mint nap láthatják alkotásait, a zalai gyökerekhez való ragaszkodása nála egyértelmű, szellemi kincsestárának alapvető rétegét a népi kultúra alkotja. Az életét és művészetét bemutató könyvben a szerző elsősorban köztéri alkotásaira helyezi a hangsúlyt. 1960-2002 között eltelt negyvenkét évben mintegy hatvan művének bemutatására vállalkozott, melyek között ott találjuk az emlékművek, domborművek, díszkutak sokaságát. Rákócziak dicső kora Vezető a Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma állandó történeti kiállításához. Szerk.: Pintér János. Kiad.: Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma, Sárospatak, é.n. 83 p. ill. A Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma 1950-ben alakult meg, napjainkra Magyarország legjelentősebb Rákóczi kultuszhelye lett. Milliók keresték fel az óta a Rákóczi-család egykori birtokközpontját. A Rákóczi-szabadságharc kezdetének 300. évfordulóját a múzeum új, állandó kiállítással köszöntötte. Jelen könyv, vezető az állandó kiállításhoz, melyben teremről teremre ismerhetjük meg a Rákócziak családját és korát. A kiállított tárgyak bemutatása mellett részletesen megismerhetjük a történelmi hátteret, a Rákóczi család csaknem százesztendős pataki uralmát, mely fénykort és dicsőséget hozott a városra. Az egyes termek sorában tárul fel előttünk a dicső múlt: a Rákóczi család bemutatása, az egyház- és iskolatámogató Rákócziak, a Rákócziak szabadságküzdelmei, II. Rákóczi Ferenc gyermek- és ifjúkora és a Rákóczi szabadságharc. Ezek utáni termek már a száműzetésről szólnak, illetve arról, hogyan élt tovább Rákóczi emléke a nép emlékezetében. Az „Élet a várkastélyban" fejezet a kastély korszakonkénti berendezési tárgyairól, festményeiről és szobrairól, valamint azok sorsáról szól. Várak, kastélyok, templomok 2006. február II. évfolyam, 1. sz. Egy évvel indult folyóirat szerencsére egyre népszerűbb az olvasói körében, emellett szakmai partnerei és támogatóinak száma is gyarapodott; várvédő alapítványok, kastélyegyesületek, múzeumi szakemberek, már maguk a várkapitányok is fontos hírvivőnek tekintik a lapot. Mint írják a szerkesztők bevezetőjükben, januárban részt vehettek a Veszprém megyei várak Főkapitánysága ülésén, ahol Sümeg, Nagyvázsony, Csesznek, Csobánc, Somló és Szigliget ez évi terveiről értesülhettek. Az ülésről - ígéretük szerint - későbbi számaikban számolnak be. A mostani folyóiratban is számos érdekes cikket olvashatunk, melyek elmélyíthetik történelmi ismereteinket, ugyanakkor felkelthetik érdeklődésünket a határon innen és túli műemlékeink iránt, hasznos időtöltésként szép kirándulásokra ösztökélheti az arra vágyókat. A „Műhely” rovatban Csikány Tamás ismerteti meg az olvasókkal az aradi vár védelmi rendszerét, Könyöki Józsefet, a 19. századi magyar műemlékvédelem jellegzetes alakjára emlékezik Váliné Pogány Jolán. Juhász Attila kutatásai során arra tett kísérletet, hogy a háború utáni archív légi felvételek és térképek segítségével megkíséreljék az országban kiépített védelmi rendszerek erődítések feltérképezését. Virág Zsolt Ybl Miklós által átépített kastélyok után kutatott Jász-Nagykun-Szolnok megyében. Deák Attila Sébastien Le Prestre de Vauban-nak, a felvilágosodás korának egyik kimagasló katonai géniuszának munkásságát mutatja be. A „Króniká"-ban Várad váráról, a gyöngyöspatai Mária Születése templomról, a rejtőzködő gömöri várakról és a hőgyészi Apponyi-kastélyról olvashatunk. A „Galéria” rovatban Csorba Csaba a pusztapalotai Bátorkő várát és Galambóc várát mutatja be röviden. 176
