Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2006 (27. évfolyam, 1-12. szám)

2006-05-01 / 5. szám

mifúzEUMi ЛшъМт In memoriam Kázik Márta (1953-2006) 2006. március 19-én elhunyt Kázik Márta, Munkácsy-díjas restaurátorművész, a Magyar Nemzeti Galéria Régi Művészeti Gyűjte­ményének munkatársa. Különösen kedves és hűséges kollégát veszítettünk. Márta diploma utáni első munkahelye volt a Magyar Nemzeti Galéria: 1977-től részt vett az osztály várbeli berendezkedésében, a restaurátorműhely kialakításában és az első állandó kiállítások előkészí­tésében. Mint faszobrász restaurátornak, nagy és szép feladat jutott számára a Trónteremben felépített késő gótikus szárnyasoltárok helyreállításánál. Dolgozott a leibici Mettercia-oltáron, a dobronyai Mária halála-oltáron, a máig munkában lévő kisszebeni főoltár oromszobrain, szárnyképein, predelláján. Nevéhez fűződik a 15. század eleji podolini Szent Katalin-szobor és a liptónádasdi Madonna, e szép késő középkori függőkép megmentése. Ezek a munkái éppúgy az állandó kiállítás fontos darabjai, mint a tüskevári II. Madonna, amelynek óriási precizitást és türelmet igénylő konzerválásán és esztétikai helyreállításán Laurentzy Máriával közösen dolgozott. Barokk művek restaurálásánál is számíthattunk Márta munkájára, akárcsak egy-egy nagyobb időszakos kiállítás előkészí­tésekor. A Főúri ősgalériák bemutatójára több 17-18. századi portrét restaurált a Nemzeti Múzeum Történelmi Képcsarnokából. Kiváló képességeit számos más közgyűjtemény is igénybe vette: annak idején részt vett az esztergomi Keresztény Múzeumban őrzött garamszentbenedeki Úrkoporsó restaurálásában. A pannonhalmi főapátság műgyűjteményének egyik legszebb szobra, aló. száza­di, spanyol Ecce Homo szintén az ő tehetségének köszönheti újjászületését. A Szépművészeti Múzeum Régi Szoborgyűjteménye, de a Régi Képtár is restauráltatott vele nemzetközileg számon tartott főműveket, pl. Tilmann Riemenschneider Madonna-szobrát, Agostino di Duccio Gábriel-arkangyalát, vagy Francesco Fontebasso pannóját. Műemléki munkássága is jelentős; ezt a sokoldalú életművet honorálta idén, 2006-ban a kulturális kormányzat Munkácsy-díjjal. Márta képzett és intelligens restaurátorként megfigyeléseivel is segítette a művészettörténészek munkáját. Publikált, nyelv­tudásának köszönhetően követni tudta a külföldi szakirodalmat, sőt egy régi ösztöndíj lehetőségével Brüsszelben öregbítette szakmája hírnevét, és szerzett új tapasztalatokat. ízlésében is megbízhattunk, ami nagyon fontos a restaurátormunkánál, és mindezek az eré­nyei hallatlan szorgalommal, szerénységgel párosultak. Mint kiváló csapatmunkásra, számíthattunk részvételére a sokszerzős, kiemelt feladatokban és a múzeumi hétköznapokban egyaránt. Utolsó nagy munkája ismét jelentős erőpróba volt: a 15. század végi, festett­­aranyozott, rendkívül rossz állapotban ránk maradt kassai Mária halála-dombormű teljes restaurálása az állandó kiállítás számára. Betegségében különös jelentőséget kapott ez a feladat, amelyhez, amíg ereje engedte, mindig visszatért - s befejezte. Olyan szépen, elmélyülten, igényesen, amilyen Ő maga volt, ahogyan élt. Magyar Nemzeti Galéria 2006. április 19-20-ra virradó éjjel meghalt Thököly Gábor régész, aki rozsnyóiként az ELTE Régészeti Tanszékén szerzett diplomát 1974-ben, m ajd hazatért dolgozni a régészeti és a műemléki örökségért. Sit tibi terra levis! A szerk. Múzeumi könyvtárak AZ MNM KÖZPONTI KÖNYVTÁRÁNAK GYARAPODÁSA Magyar múzeumi kiadványok Összeállította Sárközy Gabriella Városképek. Berriat (Grenoble) és Terézváros (Budapest) írta: Szántó Diana, Komjáthy Zsuzsanna és Udvarhelyi Éva Tessza. Kiad.: Néprajzi Múzeum, Bp., 2005. 114 p. ill. 1998-ban a francia magyar tudományos együttműködés elősegí­tésére létrejött Balaton program keretében a két ország néhány kutatója közös városantropológiai kutatást indított. A munka kezdetben rendszeres találkozókra és véleménycserékre korlá­tozódott. A kutatócsoport tagjainak először közös szókincset kellett kialakítani, és megfelelően körülírni bizonyos kifejezések jelentéstartalmát. A következő szakaszban megpróbálták össze­gyűjteni, és egymással összevetni a két országban párhuzamosan, egymástól függetlenül folyó kutatásokat. E munka eredménye­ként született meg ez a kötet. A szerzők 2002-ben kezdték meg egy terepmunkán ala­puló összehasonlító kutatást. Érdeklődésük középpontjában a város, mint az interkulturális kapcsolatok színtere állt. Választ kerestek arra, hogyan alakul az emberek viszonya a városhoz, 170

Next

/
Oldalképek
Tartalom