Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2006 (27. évfolyam, 1-12. szám)
2006-05-01 / 5. szám
MÚZEE^f VEL m Huszár Vilmos: Reggeli a kertben, 1906. Magántulajdon Perlrott Csaba Vilmos: Festők iskolája, 1907. Berlini Magyar Nagykövetség A modern magyar művészet történetében 1906 feltétlenül kitüntetett esztendőnek számít. Ebben az évben rendezte meg a budapesti Könyves Kálmán Szalon Rippl-RónaiJózsefkiállítását és aukcióját, s ekkor mutatta be Czóbel Béla Nagybányán a friss párizsi inspirációk nyomán készült képeit. A két, egymástól független esemény fontos társadalmi és kulturális változást jelzett: az anyagilag is eredményes tárlat és aukció új vásárlóközönség kialakulásáról, a Czóbel által elindított festészeti forradalom pedig egy fiatal generáció színrelépéséről tanúskodott. A Nagybányán a „neomodern” irányzatokra fogékony fiatalok, a neósok festésmódja mindinkább átalakult, mestereik naturalista szemléletétől eltávolodva képeiket a szokatlan színpárosítások, a keveretlen színek, az erős fekete, máskor kék kontúrokkal határolt, szinte síkszerű felületek használata jellemezte. Nagybányán kívül elsősorban Berény Róbertét említhetjük, aki 1906-1907-ben már kiállított a haladónak számító párizsi Salon d'Automne (Őszi Szalon) és a Salon des Indépendants (Függetlenek Szalonja) tárlatain, s akiről a korabeli francia kritika is megemlékezett. Márffy Ödön: Nyergesi lány, 1908. Magántulajdon Czigány Dezső: Önarckép, 1909. Coll. Jill A. Wiltse and Kirk Brown III Kernstok Károly: Fiúakta nyergesi kertben, 1909 körül. Magántulajdon 2006. május
