Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2006 (27. évfolyam, 1-12. szám)
2006-05-01 / 5. szám
©i^úzeumi Hírlevél J© 7. Kortárs Művészeti Fesztivál, Székesfehérvár 2006. május 5-21. www. korta rsf eszti va I. h u 7. Kortárs Művészeti Fesztivál, Székesfehérvár 2006. május 5-21. www.kortarsfesztival.hu Konferencia ITTHON A néprajzi muzeológia „helyi" körülményei és kontextusai (Néprajzos muzeológusok éves konferenciája) Veszprém 2006. október 4-6. A néprajzos muzeológusok 2006-os veszprémi konferenciája arra kíván alkalmat adni az igen eltérő típusú, sokszor különböző feltételekkel rendelkező múzeumok szakemberei számára, hogy kifejthessék saját szakmai: tudományos és tudományközi, illetve helyi: társadalmi és kulturális környezetükkel való kapcsolatukban rejlő lehetőségeket. Közhely, hogy az ország néprajzos muzeológusai igen eltérő körülmények között dolgoznak. Ez természetesen nemcsak a munkakörülményeiket, a rendelkezésre álló tárgyvásárlási keretek mértékét jelenti, hanem legalább annyira utal az adott intézmény szerkezetére, gyűjtési és kutatási körére, a közönséggel való viszonyára, szakmai kapcsolataira, a tudományok között elfoglalt helyére - például egy adott intézményen belül. Többségük nem önálló néprajzi szakintézményben tevékenykedik mint a két országos múzeum munkatársai, hanem más szakmák képviselőivel együtt végzik múzeumi munkájukat. A 2006-os néprajzos muzeológusok szakmai konferenciája ezzel a széles értelemben vett környezettel, kontextussal szeretne részletesebben foglalkozni. Igyekszik számba venni a néprajzi muzeológia lehetséges összefüggéseit, ezek múlt- és jelenbeli sajátosságait, eltéréseit, korlátáit és kihívásait, valamint azt a kérdést, miként alkalmazkodik ezekhez tudományágunk, illetve milyen lehetőségek nyílnak meg a (közeljövőben. Az egyes múzeumok gyűjtőköre, kutatási területe összességében széles skálán mozog: a helytörténeti múzeumoktól az országos, sőt világméretű gyűjtőkörrel rendelkező múzeumokig. Mennyire határolja be e gyűjtőkör terjedelme a kutatások, kiállítások témaválasztásait? Mennyire korlátozza ez az adottság a tudományos koncepciók kidolgozását, alkalmazását, valamint milyen mértékben korlátozhatja az ilyen szempontból eltérő múzeumok tudományos vagy gyűjtési együttműködését, párbeszédét? A különböző tudományok egymás mellettisége egy-egy helyi, megyei vagy városi múzeumon belül milyen kapcsolatra és együttműködésre ad lehetőséget? A múzeumi anyag feldolgozása megköveteli a tárgyak, dokumentumok kontextusba helyezését. Ennek a kontextusnak a terjedelme azonban nem feltétlenül előre adott. A tárgyak meghatározását, leírását, elemzését, kategorizálását végző muzeológusoknak választaniuk kell, mi az a területi és időbeli keret, környezet, melyen belül a néprajzi anyagot, a néprajzilag dokumentált eseteket értelmezik. Vajon ebben a tekintetben van-e különbség a néprajz megközelítésmódjai (például az esettanulmányok hangsúlyos volta miatt) és a társtudományok között? A gyakorlati tapasztalatok alapján tanulságos áttekinteni, hogy a néprajzi muzeológia milyen kapcsolatokkal rendelkezik más muzeológiai szakágakkal, így például a történeti, a művészeti, a műszaki múzeumi törekvésekkel. Az egyik legaktuálisabb kérdés, hogy miként alakíthatóak a tudományközi s muzeológiai együttműködések helyi keretek között. A múzeumok mint közgyűjtemények, azaz mint a megfelelően válogatott tárgyi kultúra megőrző és bemutató helyei a társadalom szerves részei. A tárgyakhoz való hozzáférés szempontjából a közvetlen környezetnek a legtöbb esetben kitüntetett szerepe van. Részben e szoros kapcsolat miatt a múzeumok gyakran, a kisebb helyek esetében szinte törvényszerűen az adott lokalitás szimbólumaivá válnak. Ez a viszony odáig mehet, hogy már nemcsak a környezetük számára gyűjtenek és állítanak ki a múzeumok, hanem például velük együtt. 159
