Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2006 (27. évfolyam, 1-12. szám)
2006-04-01 / 4. szám
©Múzeumi J^írlevélj© A szervezők ezúton - nem csak a kiállításra kerülő történelmi építmények, hanem szűkebb hazánk becses épületeit is megörökítő - makettek elkészítésére pályázatot hirdetnek; a legérdekesebbeket a kiállító teremben el is helyezik. A legeredményesebbek, valamint minden 500. látogató a nyíregyházi repülőteret működtető Tréner Kft. jóvoltából légi utat nyerhet! A kiállítás ideje alatt tervezett szakmai beszélgetéseken vendégeink lesznek: nyugalmazott és aktív repülők, díjnyertes magyar pilóták, műemlékvédők és Magyarország egyetlen légi feltárással dolgozó női szakembere: dr. Miklós Zsuzsanna, az MTA Régészeti Intézetének munkatársa, több Közép- és Dél-magyarországi műemlék felderítője és helyreállításának vezetője. Megnyitotta: dr. Varga Kálmán, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnöke és Szelestey Gyula főiskola docens. Kurátora: dr. Kriston Vízi József - kriston@jam.nyirbone.hu; 30/370 79 78 Hétfő kivételével minden nap megtekinthető 9 és 17 óra között. Kedvezményes nap: vasárnap. V-Vándorkiállítások ÉRD Kiállítás Szántai Lajos térképeiből Magyar Földrajzi Múzeum 2006. január 31. - 2006. május 31. A Magyar Kultúra Napja alkalmából nyílt meg a Magyar Földrajzi Múzeum idei első időszaki kiállítása, mely Szántai Lajos Párizsban élt térképgyűjtő anyagából ad válogatást. Szántai Lajos 1930-ban született Csongrádon. Tanulmányait - az egykor Szent Imre nevét viselő - Batsányi János Gimnáziumban végezte. Hiába került a Veszprémi Egyetemre, miután kiderült származása, eltávolították az intézményből. A mai Dunaújvárosban (az egykori Dunapentelén) fizikai munkát Városi Művészeti Múzeum, Győr végzett, majd később a Sajómenti Vegyi Művekben dolgozott. Innen került vissza Veszprémbe, ahol az ipari vegyészet terén szerzett kiváló minősítésű diplomát. Az 1956-os forradalomban való részvétele miatt - a szovjet intervenciót követően - kényszerült elhagyni hazáját. 1956 karácsonyát már Párizsban töltötte. A sikeres üzletember egy nemzetközi cég vezetőjeként dolgozott. Rendszeresen látogatta Párizs antikváriumait, régiségpiacait, ahol gyakran vásárolt régi térképeket és nyomatokat Magyarországról. Szántai Lajos így vall a honvágy inspirálta gyűjtőszenvedélyről és annak ars poeticájáról: „1967-ben vettem az első térképet: Delisle Magyarország lapját, és az első városképet: Braun-Hogenburg Kolozsvár metszetét. Egy kicsit hazakerültem... A gyűjtés egy kellemes betegség, amelynek gyógyszere a kívánt tárgy birtoklása. De a birtokláson kívül van egy másik rugó is, főleg nálunk, kintélőknél, ez pedig a nemzetszolgálat. Törődni az elhagyott hazával, s tenni érte valamit." Ez a két ok vezetett az egyik legnagyobb, magánkézben lévő Magyarország térképeit tartalmazó térképgyűjteményhez. Egyedülálló térképgyűjteményének nagy része és hatalmas mennyiségű kartográfiai jegyzetei a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárában, Budapesten kaptak helyet. A kiállításon a látogatók 1575-től 1771-ig követhetik nyomon a Kárpát-medence térképezésének történetét, annak fejlődését, valamint megismerhetik a kiállított térképek készítőinek munkásságát. Érdekes megfigyelni a kiállított anyagon, miként öröklődtek a hibák térképről térképre, hogyan került a Tihanyi-félsziget a Balaton déli partjára vagy a Duna vonala majdnem nyugat-keleti irányba. A kiállítást a térképeket bemutató múzeumpedagógiai foglalkozás és Szántai Lajos életét feldolgozó film vetítése teszi még izgalmasabbá. Az anyag bemutatása a csongrádi Tari László Múzeum igazgatónőjének dr. Szűcs Juditnak, valamint Szántai Andornak köszönhető, akik eljutatták intézményünkbe ennek az értékes gyűjteménynek egy részét. Mócsai Anetta MISKOLC 1956-os fényképek köz- és magángyűjteményekben 2006. március 23. - december 31. A Miskolci Galéria Városi Művészeti Múzeum tudományos konferenciát szervezett a Történeti Levéltár és az 1956-os Intézet közreműködésével az 1956-os fotógyűjteményekről. A konferencián elhangzó előadásokból és referátumokból 2006. őszére tanulmánykötetet jelentetnek meg a szervezők. A kötetnek - ahogy a konferenciának - kitűzött célja az, hogy számba vegyék az 1956-os forradalom és szabadságharc legfontosabb, gyűjteményekben őrzött fénykép-dokumentumait. A tanulmánykötetben kollekciónként 3-6 fotográfiát is bemutatnak illusztrációként. A konferenciához kapcsolódó programok sorába illeszkedik az a fotókonferencia-kiállítás, amely a tanulmánykötetben 118
