Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2006 (27. évfolyam, 1-12. szám)
2006-01-01 / 1. szám
(M-JTúzeumi Hírlevél j© Természettudományi Osztály, melyek munkatársai a nyomvonal környezetének néprajzi, és ökológiai szempontú vizsgálatát végezték el. A most záró nagyszabású tárlat ezt a hatalmas munkát kívánta bemutatni a látogatóknak ízelítőt kínálva a 10 éves kutatás eredményeiből. Ez a kutatás egy olyan múltra irányult, amely az M5 megépítése miatt már soha többé nem tanulmányozható, ugyanakkor az építkezés nélkül valószínűleg belátható időn belül nem lett volna feltárható ilyen részletességgel. A kiállítás célja volt ugyanakkor az is, hogy az autópálya, a muzeológia, a régészet, a néprajz és az ökológia egymástól távolinak tűnő fogalmai közt kapcsolatot teremtsen, valamint az, hogy megismertesse az érdeklődőket az autópálya építés lényegével. Éppen ezért a kiállítás megvalósításában részt vettek azok a partnercégek is, melyek fontos szerepet vállaltak az autópálya létrejöttében a tervezéstől az átadásig. Az M5 autópálya megelőző feltárása a számok tükrében (1993-2005) 2005. augusztus 2-án a Móra Ferenc Múzeum életében lezárult egy fontos időszak. Ezen a napon fejeződött be az utolsó ásatás az autópálya nyomvonalán, és ezzel 12 év terepi munkája fejeződött be. Ebből az alkalomból az elsődleges adatok segítségével ismertetjük a feltárásokat. A régészeti terepbejárás 1991-1992-ben zajlott. A megelőző feltárásoknak 3 üteme volt: 1993-1994, 1998-2000, 2003-2005. Összesen 83 régészeti lelőhelyen folyt munka, és 834.677 m2-t (83,4 hektár) és 15.109 régészeti objektumot tártunk fel. A 83 feltárt lelőhelyből 4 az autópályához használt homokbányában található, 10 lelőhelyet pedig az autópálya építés közben fedeztünk fel és tártunk fel. Ha az autópálya területét átlagosan 70 méter szélességűnek vesszük, akkor a megyében épülő pálya 49,080 kilométere összesen 3.435.600 m2-t tesz ki, azaz a nyomvonalon feltárt 717.477 m2az összterületnek 20,8%-át fedi le. Ha pedig a régészeti lelőhelyeket egymás mögé helyezzük az autópályán, akkor egy 10,24 km ásatási területet kapunk. Azaz a nyomvonalnak a 20%-a régészeti lelőhelyen halad keresztül! Ezek a számok azonban csak a teljes autópálya átlagát mutatják. Ennél lényegesen nagyobb a nyomvonal régészeti fedettsége Kiskundorozsma határában, ahol a nyomvonal hossza kb. 12.290 méter. A Kiskundorozsma határában összesen feltárt terület nagysága 444.149 m2, azaz 70 méteres szélességgel számolva 6344 méter a régészeti lelőhelyek teljes hossza, vagyis a nyomvonalnak a 51,6%-a alatt volt régészeti lelet! Ha már a nyomvonal által érintett települések arányát említettük, nézzük az adatokat. A teljes feltárt terület az alábbiak szerint oszlik meg: Kiskundorozsma: 54%, Kistelek: 13%, Csengek: 10%, Szatymaz: 8%, Balástya: 7%, Domaszék: 4%, Röszke: 4%. A feltárási csoportokat tekintve az összes terület 38%-át Szalontai Csaba és munkatársai, 16%át Balogh Csilla és Türk Attila, 14%-át Béres Mária és Farkas Csilla, 12%-át Bende Lívia és Lőrinczy Gábor, 8%-át Vályi Katalin és Horváth Ferenc, 5%-át Bozsik Katalin és Kürti Béla, 2,5%-át Paluch Tibor, 3,5%-át Mészáros Patrícia és Sóskúti Kornél, 0,5%-át Ormándy János végezte el. A feltárt lelőhelyeken óriási mennyiségű régészeti lelet került elő. Mintegy 3000 doboz régészeti tárgy, 600 doboznyi állatcsont és kb. 500 doboznyi embercsont került a Múzeumba. Számokban kifejezve tehát a lehető legrövidebben így néz ki az elmúlt 12 év autópálya munkája. A számok mögötti teljesítményt pedig mindennél jobban érzékelteti az a tény, hogy a legtöbbet terepen töltő régész 1993-2005 között összesen 39 teljes hónapot, azaz 3,25 évet töltött terepen a nyomvonal régészeti feltárásán. Szalontai Csaba „Új" múzeum született A kislődi Rőthy Mihály vallási néprajzi gyűjtemény 1987. június 27-én szentelte fel dr. SzendiJózsef érsek a Rőthy Mihály Vallási Néprajzi Gyűjteményt Kislődön, a Zrínyi utca 5. szám alatti műemlék plébánia épületének hátsó traktusában. Alapítója, gyarapítója, ajándékozója, a mai napig gondozója, Markója László esperes-plébános, a falu lelkipásztora. A maga nemében páratlan, egyedülálló gyűjteményt Markója László 2003. tavaszán a községnek ajándékozta. A gyűjteménynek jelenleg még nincs állandó Működési engedélye, nem szerepel a nyilvántartásában, ezért állami szubvencióban nem részesülhet, pályázati forrásokhoz nem juthat hozzá. Az 1997. évi CXL. múzeumi törvény szigorú szakmai szabályokhoz köti az engedély kiadását. Működési engedélyt csak akkor kaphat egy muzeális intézmény, ha azon túlmenően, hogy 13 t
