Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2006 (27. évfolyam, 1-12. szám)
2006-03-01 / 3. szám
m JTúzeumi Hírlevél Múzeumi könyvtárak A MAGYAR NEMZETI MÚZEUM KÖZPONTI KÖNYVTÁRÁNAK GYARAPODÁSA Magyar múzeumi kiadványok Összeállította Sárközy Gabriella Szirmay Gábor: A szirmai és szirmabesenyői Szirmay család története Kiad.: Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Igazgatósága, Debrecen, 2005. 254 p. ill. (Régi magyar családok 4. Sorozatszerkesztő: Pozsonyi József) A szerző már kora Hiúságában összeállítást készített nagy múltú családjának a magyar történelemben előfordult szerepléseiről. Az évek során a „Szirmay vonatkozású” könyvek összegyűjtésével újabb és újabb epizódokat ismert meg a család történetéből. A család-történet első változatához nagyapja halála után megörökölt családdal kapcsolatos iratok, feljegyzések és az általa összegyűjtött adatok szolgáltak. Az első változat megírásával szerette volna a meglévő adatokat, tényeket rendszerezni, és a családdal megismertetni a Szirmay nemzetség tagjainak történelmünkben betöltött szerepét, szólni vallásukról, kultúrájukról, gazdagságukról, vagy éppen szegénységükről, a Szirmay névhez köthető meglévő emlékekről, kastélyokról, sírokról. Az eltelt közel tíz év alatt azonban újabb könyvek és dokumentumok kerültek a szerző kezébe, a levéltárakban, könyvtárakban új feljegyzésekkel gazdagították a Szirmay vonatkozású gyűjteményét. Emiatt döntött úgy, hogy újból készít egy összeállítást a Szirmay család történetéről, felhasználva az új tényeket, adatokat, okulva az előző hiányosságaiból. A könyvben a szerző fejezetekbe rendezve szól a család eredetéről, a származást igazoló okiratokról, a Szirmayak címerével, a név eredetével, vallásos elkötelezettségükről, a kultúrához és művészetekhez való kötődésükről. A legteijedelmesebb fejezetben a birtokokat és kastélyokat veszi számba. A „Szirmayak a történelemben” című fejezetből kitűnik hogy a család számos tagja szinte minden korban részt vettek az ország történelmének alakításában. A szerző nem tekinti lezártnak a fejezeteket, újabb adatokkal, történetekkel tovább gazdagodik a család-regény, aminek megírása már az újabb generációk feladata lesz. Kacskovics Lajos: Az alsó-magyarországi ércmívelésről Szerk.: Hadobás Sándor. A bevezető tanulmányt írta: Tóth Álmos. Kiad.: Érc-és Ásványbányászati Múzeum, Rudabánya, 2005.142 p. ill. A most könyv alakban kiadott mű először a Tudományos Gyűjtemény 1831-32. évi köteteiben jelent meg. E műre Hadobás Sándor a rudabányai múzeum igazgatója és Tóth Álmos figyeltek fel. Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület Bányászattörténeti Bizottságának egyik ülésén jelentette be a kötet szerkesztője, hogy szándékukban áll a napjainkra elfeledett tanulmányt megjelentetni. Kacskovics Lajos egész életműve figyelemre és tiszteletre érdemes, több, a mának és a jövőnek szóló üzenetet hordoz. Nagy szerepe volt, abban hogy felismerte a hazai bányászat tényleges magyarosításához az út a szakterminológia magyarnyelvűségének megteremtésén át vezet. Lábjegyzetei több latin, német és magyar nyelvű előd és kortárs szakkönyv ismeretéről tanúskodnak. A geotudományi kérdésekben: „a kőfajok származásának s tenyészésének vizsgálataival a természetvizsgálókra, Földismerőkre s Ásványászokra" bízta magát. A könyvéből a bányászok néhány szokását és öltözetét is megismerhetjük. Képet kaphatunk a korabeli állapotokról, érdekesek a ma már többnyire idejétmúlt nyelvi leleményei. A szerkesztő ezeknek a mai megfelelőjét lábjegyzetben adja közre. Összességében elmondható, hogy sikerült a nehéz szöveget a mai olvasó számára is érthetővé tenni. Érdekes tudománytörténeti újdonságokat is találni a könyvben, de emellett rengeteg információt nyújt a korabeli bányászati és kohászati technikáról, s mindezek mellett sok szép, nemegyszer csak többedik elolvasására megvilágosuló magyar kifejezést tartalmaz. A szerző az „éremívelés” bányászatáról szóló értekezését öt „szakaszban" tárgyalja. Bemutatja a földleírási előismereteket, szól az érckereséséről, a „bányamívelésről” a tóépítésről és vízvezetésről végül az égalatti vagy napon való készítésről. A természet ritkaságai A Heves Megyei Múzeumi Szervezet gyöngyösi Mátra Múzeumának gyűjteményéből. Összeállították: Fehér Béla, Földessy Mariann, dr. Füköh Levente, Kovács Tibor, dr. Solti Béla és Varga András. Kiad.: Mátra Múzeum, Gyöngyös, 2005. sztln. III. Ez év februárjáig látható a Dobó István Vármúzeumban „A természet ritkaságai" című kiállítás, mely a Mátra Múzeum gyűjteményébe enged bepillantást az érdeklődőknek. A kiállítással egyidejűleg jelent meg ez a katalógus. Ebben a múzeum közel 120 éves történetéből kapunk ízelítőt. 1887-ben nyílt meg az első kiállítás a Mátra Múzeumban. Történetének első felét sikerek és kudarcoktól sem mentes évtizedek jellemzik. A II. világháborút követően újjászervezett intézmény a természettudományos kutatást tekintette fő feladatának. A kutatások eredményeinek 102
