Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2006 (27. évfolyam, 1-12. szám)
2006-01-01 / 1. szám
m^úzEUMi Hírlevél J© Tükör 7Uc/o9 cllj &uet ÁíuánunÁminden JeeJues oluasónÁnaÁ! Újabb műtárgyakkal gyarapodott a Savaria Múzeum Történeti Osztályának Reiszig gyűjteménye Reiszig Ede (1848-1908) Vasvármegye egykori főispánja, Szombathely város díszpolgára életútjának méltatásakor nem feledkezhetünk meg feleségéről, mezőszegedi Szegedy-Ensch bárónőről. Ezért is öröm számunkra, hogy míg az elmúlt évben többnyire Reiszig Edével kapcsolatos tárgyak kerültek a Savaria Múzeum Történeti Osztályának gyűjteményébe, 2005 tavaszán inkább a család hölgytagjait reprezentáló relikviákkal gyarapodott műtárgyaink száma. Az 1850. október 30-án született mezőszegedi Szegedy-Ensch Irma 19 évesen kötött házasságot a több nyelven beszélő, külföldi egyetemeken tanult, sikeres életpályát sejtető Reiszig Edével. Házasságának első éveit a családi otthon kialakítása, gyermekeinek (1873: II. Ede, 1875: Antónia, 1876: Lajos, 1877: Géza) nevelése töltötte ki. Egyre magasabb hivatali pozíciókat betöltő férje oldalán hamarosan a vasi hölgytársadalom értékes, meghatározó egyéniségévé vált. Igazi magyar nagyasszony volt. Ha kellett az előkelő társasági élet fénypontja, ha kellett nemes egyszerűséggel a nyomor enyhítésének elkötelezett szószólója. Tíz éven át töltötte be a szombathelyi Katolikus Jótékony Nőegylet elnöki posztját. Férje 1908-ban bekövetkezett halála mélyen megrendítette, de csak Lajos fia 1922-ben bekövetkezett tragikus halálát követően vonult vissza minden közéleti szerepléstől. Hátralévő éveit kámoni otthonukban, a világtól elzárkózva, gyermekeinek és Géza fia házasságából született unokáinak szentelte. Szép kort megélve, 1935. január 29-én hunyt el 85 éves korában. Végezetül álljanak itt Éhen Gyula, Szombathely polgármesterének Reiszig Ede és feleségének ezüstmenyegzőjén, 1897-ben elhangzott szavai: „Ha van gond és komoly aggódás, mely oly gyakran vonja redőbe a közpálya emberének homlokát, úgy a családi élet verőfénye az, mely elsimítja a redőket, s mely a hivatali gondok helyére az öröm virágait ülteti." Címlapképünk: Tizenhat darab elefántcsont lapból álló, Reiszig Antónia által kézi festéssel díszített legyező. Balról a második lapon „R A" (Reiszig Antónia) jelzéssel. A lapokat összekötő eredeti selyemszalag hiányzik. Az elefántcsont akasztóhoz a lapok színével harmonizáló, sodrott selyemzsinóron függő bojt van kötve. Kora: 1900-as évek eleje. Legyező, tizenöt darab áttört, aranyozott díszítésű gyöngyház küllőn festett papírlap. Az arany csíkkal és apró virágokkal kereteit lap gazdagon díszített. Hátlap színekben és jelenetekben egyszerűbb. Több helyen kopott és sérült. Kora: 1800-as évek közepe (?). Műtárgyak leírása: Csák Zsófia. Fotó: Kiss E. Csaba MÚZEUMI HÍRLEVÉL 2006. JANUÁR Kiadja a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal és a Magyar Nemzeti Múzeum. Megjelenik havonta, a NKA Múzeumi Szakmai Kollégiumának támogatásával Lapzárta: 2005. december 20. N< Felelős kiadó: Varga Kálmán Felelős szerkesztő: Marton Erzsébet Szerkesztőbizottság: Szikossy Ferenc (elnök), B. Kiss Zsuzsa, Bajkay Éva, Bencze Géza, Bodó Sándor, Káldy Mária, Miszné Korenchy Anikó, Nagy László, Sárközy Gabriella, T. Biró Katalin, Vásárhelyi Tamás A szerkesztőség címe: 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. fsz. 39. Postacím: 1535 Budapest, Pf. 721. Előfizethető a szerkesztőségben igényelhető átutalási postautalványon. Ára: 3500 Ft/év Tel.: 224-5571, Fax: 224-5574 E-mail: erzsebet.marton@koh.hu HU-ISSN 1217-8209 Megjelent: 1350 példányban, 3,5 (A/5) ív terjedelemben Nyomdai előkészítés: Intruder Kft. Tördelő: Kaposvári Franciska Készült a Mester Nyomdában A folyóiratban megjelenő írások a szerzők véleményét tükrözik, amely nem szükségképpen egyezik a szerkesztők nézeteivel. A Hírlevélben közölt képek az adott múzeumból és a szerzőktől származnak. Internet: www.koh.hu,www.ahice.net nka rális Alapprogram VTff n K ulturális ÖRÖKSÉGVÉDELmi Hivatal
